1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Foglalkozási viszony A keresők százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Termelőszövetkezeti tag 23,2 38,3 18,5 56,8 Együtt 23,2 Ebből : fizikai dolgozó 20,0 3,2 46,9 27,5 2,4 49,8 7,0 22,7 17,2 3,3 szellemi dolgozó önálló Segítő családtag Nyugdíjas Összesen 100,0 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 88%-ról 58%-ra csökkent. A népszámlálás időpontjában a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya 26%. Jelentősen csökkent még az önállók és segítő családtagok együttes aránya a kereskedelemben (76%-ról 4%-ra) és az ipar-építőiparban (41%-ról 10%-ra). 1960. január 1-én a keresők 57%-a tartozott a szocialista szektorhoz (ezen belül az állami szektor 34%, a szövetkezeti szektor 23%) és 43%-a a magánszektorhoz. Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részaránya a mezőgazdaságban (58%), a szolgáltatásban (28%) és az iparban (19%) számottevő, a többi népgazdasági ágban jelentéktelen. A mezőgazdasági keresők 29%-a a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, építőiparban és a közszolgálatban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a keresők 47, 46, ül. 43%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 19% 50—59 éves és 19% 60 éves és idősebb. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 41%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 20%, az 50 évesek és idősebbek aránya pedig 46%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 43%, a 30—39 éveseké 29%. Az önállóknál az idősebbek vannak túlsúlyban, elsősorban a mezőgazdasági önállóknál, akiknek 27%-a 50—59 éves, 36%-a pedig 60 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. Az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (42%), ezt követi a kereskedelem (9%) és a szolgáltatás (8%). Az ipar keresőinél ez az arány 4,1%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 0,8%. Az ipar keresőinek 33%-a elvégezte az általános iskola 8 osztályát, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett. Ez az arány a mezőgazdaság keresőinél 11%. A keresők 28%-ának (51 200 főnek) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 72%-a önálló földműves, 28%-a pedig egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak 72%-a fizikai dolgozó. A nyugdíjasok közel egynegyedének volt egyéni gazdasága. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a keresők száma 180 400, ebből 160 800 fizikai (89%), 12 700 szellemi (7%) foglalkozású ós 6900 (4%) nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső. A fizikai foglalkozásúak aránya lényegesen magasabb, a szellemi foglalkozásúak és a nyugdíjasok aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai munkát végzők kétharmada mezőgazdasági, 9%-a ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 38%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, közel 38%-a irodai dolgozó és 17%-a műszaki irányító és szakalkalmazott. A fizikai dolgozók 28%-a, a szellemi foglalkozásúak 43%-a nő. A fizikai munkát végzőkből legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari, továbbá a mezőgazdasági és a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között találunk (46, ill. 35—35%). Az ipari jellegű foglalkozásúaknak csupán 14%-a nő. A szellemi foglalkozásúakon belül a nők aránya a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak, valamint az irodai dolgozók között magas (55, ill. 51%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak 11%-a nő. Az ipari foglalkozásúakból legtöbb a lakatos (1900), a kovács (1100), az asztalos (1000), a szabó, varrónő (1000) és a cipész (900). Az építőipari foglalkozásúak közül jelentős a kőművesek (2300), a villanyszerelők és az ácsok (800, ill. 700) száma. A mezőgazdasági foglalkozásúak több mint négyötöde növénytermelő és csupán 5%-a állattenyésztő. 2 Hajdú-Bihar megye 17