1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.r. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A családok családtagszám szerinti összetételének ilyen alakulását elsősorban az idézte elő, hogy csökkent a családokban a gyermekek száma. A gyermek nélkül élő és az egygyermekes családok arányának emelkedése mellett — a legtöbb megyétől eltérően — emelkedett még a kétgyermekes családok aránya is, a három és többgyermekeseké azonban már lényegesen alacsonyabb volt, mint az előző népszámláláskor. A 6 és többgyermekes családok aránya nem sokkal magasabb, mint az 1949. évinek harmada. A csalódok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 19,0 23,4 1 gyermek 25,6 30,5 2 * „ 21,4 23,4 3—5 28,2 20,4 6 és több gyermek 5,8 2,3 összesen 100,0 100,0 A többgyermekes családok számának csökkenése ellenére is a családok átlagos gyermekszáma ebben a megyében a legmagasabb. 100 családra 1949-ben 212, 1960-ban 165 gyermek jutott. Ez a gyermekes családokra számítva átlagosan több mint két gyermeket jelent (100 gyermekes családra 216 gyermek jut). A családokban élő 248 816 gyermek 76%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 21%ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 32%-ában él egy, negyedrészében kettő és 12%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak 10%-ában van. 100 családra 125 tizenöt éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya a baktalórántházi járásban a legmagasabb; 100 családra 143 tizenöt éven aluli gyermek jut, 18-cal több, mint a megyében átlagosan. A családok típusai A családok 83%-a házaspár, 17%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest a házaspárból álló családok aránya jelentősen csökkent. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 94%-ában — anya az ,,egy szülő". Ez az összes családok 16%-a, ami azt jelenti, hogy kb. minden hatodik családban nő a családfő. A családok 10%-ában él rokon is: 1949-ben ez az arány 14,5% volt. A rokonnal élő családok közel négyötödében felmenő rokon, egyötödében oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 323. A családok 22%-a egygenerációs, 71%-a kétgenerációs; három vagy több generáció a családok 7%-ában ól együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása némileg eltérően alakult, mint országosan. Az egykeresős családok arányának az országosnál kisebb mértékű csökkenése mellett, csökkent a háromkeresős családok aránya is. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,4 4,7 1 kereső 57,4 46,4 2 „ 24,3 36,5 3 11,5 9,7 4 és több kereső 6,4 2,7 Összesen 100,0 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Az összes családok 6,5%-ában van eltartott családfő; az ilyen családok 74%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 34%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 10%, a 4 tagú családoknak mindössze 2%-ában keres mind a négy családtag. 16