1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.r. Szabolcs-Szatmár megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A családok keresőinek az átlagos száma — az országos arány emelkedésével szemben — számottevően csökkent, 100 családra 1949-ben 168, 1960-ban 160 kereső jutott. A megyében kedvezőtlenebb a kereső-eltartott arány, mint országosan, 1949-hez viszonyítva a javulás is kisebb mértékű; míg országosan 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 32 fővel, a megyében csak 22 fővel csökkent. 100 kereső családtagra 1949-ben 147, 1960-ban 125 eltartott jutott. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A megye mezőgazdasági jellege — annak ellenére, hogy a mezőgazdaságból élő családok aránya csekély mértékben csökkent — lényegében nem változott. A mezőgazdasági önállók családjainak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — az 1949.évi 65%-ról 42%-ra csökkent ugyan, de a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaival együtt arányuk több, mint fele (59%) az összes családokénak. Azoknak a családoknak az aránya, amelyekben a családfő alkalmazásban álló az 1949. évi 24%-ról 39%-ra emelkedett. Az átlagos családnagyság 1949-hez képest — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók kivételével — valamennyi csoportban csökkent: legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban, amelyekben 100 családra 340 családtag jut, 94 fővel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. 100 családra az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 388, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 350, a termelőszövetkezeti dolgozók családjaiban 381 családtag jut. Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban a legmagasabb: 100 családra 216 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva,a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók családjaiban van; ebben a csoportban a 100 családra jutó gyermekek száma 146. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 185, a mezőgazdasági önállók családjaiban 93 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma — az általános csökkenés mellett — egyes társadalmi rétegeknél emelkedett; így az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban—100 családra számítva — 22 fővel, a mezőgazdasági önállók családjaiban 8 fővel, és a nyugdíjasok családjaiban 27 fővel kerestek többen, mint 11 évvel korábban. 100 családra a legtöbb kereső a mezőgazdasági önállók családjaiban jut (átlagosan 193). A kereső-eltartott arány az alkalmazásban álló fizikai dolgozók kivételével valamennyi társadalmi rétegnél javult. 100 keresőre az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 44-gyel, a mezőgazdasági önállók családjaiban 59-cel, a nyugdíjasok családjaiban 72-vel kevesebb családtag eltartása hárult, mint az előző népszámláláskor. 100 keresőre a legtöbb eltartott az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban jut (214). A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 158 151 háztartást alkot; ennek 90%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 92%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások 94%-a egycsaládos, közel 6%-a kétcsaládos; ennél nagyobb háztartás összesen 228 van a megyében. A „család"-háztartások 72%-a 2 — 4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya mindössze 3%. A háztartások átlagos nagysága csak valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság. 100 ,,család"-háztartásra átlagosan 381 személy jut, a kétcsaládos háztartásokban 558, a háromcsaládos háztartásokban 856. A háztartások 47%-ában csak egy kereső, 34%-ában két kereső van; három kereső már csak minden kilencedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban csekély mértékben kedvezőbb, mint a családokban: 100 háztartásra 162 kereső és 100 kereső személyre 118 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalmazásban álló fizikai dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb. Külterületi népesség A megyében 1362 külterületi település van. A népességből 83 699 fő élt külterületeken. Az itt élő népesség aránya 14%, magasabb az országos átlagnál (12%). Legmagasabb a külterületi népesség aránya Nyíregyházán (30%) és a nagykállói járásban (29%), legalacsonyabb a fehérgyarmati járásHáztartások ban (4%). 2 Szabolcs-Szatmár megye 17