1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.p. Szolnok megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A né] Társadalmi-gazdasági csoport százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás a) 1,7 4,3 Mezőgazdasági napszámos 7,3 1,1 Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó 18,9 39,4 f) Együtt 27,9 44,8 Szellemi dolgozó 4,4 9,1 Alkalmazásban állók összesen 32,3 53,9 Termelőszövetkezeti tag Mezőgazdasági termelőszövetkezetben b) . 31,9 Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben . 2,7 Termelőszövetkezeti tagok összesen . 34,6 Önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) 1 kat. holdnál kisebb gazdasággal 2,2 1,1 1— 5 kat. hold gazdasággal 18,7 1,5 5—8 „ „ „ d) ,, ? 0,5 8-10 „ „ „ IS,

/ 0,2 10—25 „ „ „ 12,6 0,3 25 kat. hold és nagyobb gazdasággal 2,8 0,0 Együtt 55,0 3,6 Egyéb önálló és segítő családtag 8,6 2,4 Önállók és segítő családtagok összesen 63,6 6,0 Vagyonából élő 0,2 0,3 Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó és özvegye e) 2,7 g) 4,5 Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye 1,2 0,7 Nyugdíjasok összesen 3,9 5,2 összesen 100,0 100,0 a) Az alkalmazásban álló mezőgazdasági munkások különválasztása 1949-ben a foglalkozási ág, 1960-ban vedig az egyéni foglalkozás jellege alapján történt. — b) A segítő családtagokkal együtt. — c) A kétlakiak segítő családtagjaival együtt. — d) A gazdaság nt'lkilli mezőgazdasági önállókkal ét segítő családtagjaikkal együtt. — e) A közületi eltartottakkal együtt. — f) Az ismeretlen foglalkozásúakkal együtt. — g) Az ismeretlen foglalkozásúak eltartottjaival és a nem családjuk körében élő tanulókkal együtt. Családnagyság A megye lakosságából 434 729 fő 147 697 családban és családtöredékben él; ennek 85%-a család. 1949-hez képest a családok száma 9%-kal, a családtöredékeké 46%-kal emelkedett. A családokban élők száma viszont 1960-ban 4%-kal alacsonyabb volt, mint 1949-ben. Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — 370-ről 326-ra csökkent. Az átlagos családnagyság valamivel alacsonyabb, mint a megyék országos átlaga. Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése ós a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2 —3 tagú családok aránya 54%-ról 65%-ra nőtt, a 4 és több tagú családok aránya viszont 46%-ról 35%-ra süllyedt. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 27,0 36,4 3 „ 26,7 28,8 4 „ 21,0 19,2 5 „ 12,3 8,9 6 „ 6,4 3,7 7 és több családtag .... 6,6 3,0 Összesen 100,0 100,0 A családok családtagszám szerinti összetételének ilyen alakulását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban a gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egygyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké valamivel, a többgyermekeseké már lényegesen 15