1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.p. Szolnok megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6 és többgyermekes családok aránya az 1949. évi felére csökkent. A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 25,2 31,1 1 gyermek 29,6 33,5 2 21,8 20,7 3—5 20,4 13,3 6 és több gyermek 3,0 1,4 Összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 166, 1960-ban 131 gyermek jutott. Ez a szám a gyermekes családokra számítva sem éri el a családonkénti átlag két gyermeket (100 gyermekes családra 190 gyermek jut). A családokban élő 164 910 gyermek 72%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok negyedrészében nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 37%-ában él egy, 23%-ában kettő és 9%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak csak 6%-ában van. A 15 éven aluli gyermekeknek az egy családra jutó átlagos száma még az egyet sem éri el; 100 családra 94 tizenöt éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya a törökszentmiklósi járásban a legmagasabb, 100 családra 119 tizenöt éven aluli gyermek jut, 25-tel több, mint a megyében átlagosan. A családok típusai A családok 84%-a házaspár, 16%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest a házaspárból álló családok aránya csökkent. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 92%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családoknak 14,5%-a, ami azt jelenti, hogy kb. minden hetedik családban nő a családfő. A családoknak 11%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány 14% volt. A rokonnal élő családok 77%-ában felmenő rokon, 21%-ában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 285. A családok 29%-a egygenerációs, 64,5%-a kétgenerációs; három vagy több generáció a családok 6,5%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása az országostól eltérően alakult: az egykeresős családok aránya jelentéktelen mértékben csökkent és a családok több, mint60%-ában 1960-ban is csak egy kereső volt, a kétkeresős családok arányának csekélyebb emelkedése mellett viszonylag számottevően csökkent a háromkeresős családok aránya. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,4 5,0 a) 1 kereső 63,5 61,2 2 25,0 26,7 3 8,2 5,7 4 és több kereső 2,9 1,4 Összesen 100,0 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának ós arányának emelkedésénél figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Az összes családok 8,3%-ában van eltartott családfő, az ilyen családok 60%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 18%-ában keres mindkét családtag; a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 4%, a 4 tagú családoknak csak 1%-ában keres mind a négy családtag. A családok keresőinek az átlagos száma — az országos arány emelkedésével szemben — számottevően csökkent. 100 családra 1949-ben 150, 1960-ban 138 kereső jutott. A kereső-eltartott arány is csak kismértékben javult; a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma mindössze 9 fővel lett kevesebb. Ez a csökkenés mintegy negyede az országosnak. 1960-ban 100 kereső családtagra 137 eltartott családtag jutott, ez egyike a legmagasabbaknak az országban. 16