1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.n. Nógrád megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 25,2 29,6 1 gyermok 31,1 37,1 2 „ 22,9 21,5 3—5 „ 18,8 11,1 6 és több gyermek 2,0 0,7 Összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 156, 1960-ban 123 gyermek jutott. Ez a szám még a gyermekes családokra számítva is csak 174. A családokban élő 81 805 gyermek 73%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 24%ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 42%-ában él egy, 23%-ában kettő és 7%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak 4%-ában van. A 15 éven aluli gyermekeknek az egy családra jutó átlagos száma még az egyet sem éri el; 100 családra 89 tizenöt éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya Balassagyarmaton magasabb, mint a megye bármelyik járásában, ill. járási jogú városában. Itt 100 családra 98 tizenöt éven aluli gyermek jut, 9-cel több, mint a megyében átlagosan. A többgyermekes családok aránya a községekben — a városokhoz képest — a gyermekek számának emelkedésével fokozatosan növekszik. Az egygyermekes családoknak 83%-a él a községekben és 17%-a a városokban; a 4 és többgyermekes családoknál ez az arány 86%, ill. 14%. Csak a 15 éven aluli gyermekeket figyelembe véve a különbség még valamivel nagyobb. A családok típusai A családok 86%-a házaspár, 14%-a egy szülő gyermekkel. A házaspárból álló családok aránya az előző népszámláláshoz viszonyítva csökkent. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 93%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családok 13%-a, ami azt jelenti, hogy kb. minden nyolcadik családban nő a családfő. A családok 13%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány megközelítette a 16%-ot. A rokonnal élő családok több mint négyötödében felmenő rokon, egyhatodában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 193. A családok több mint negyedrésze egygenerációs, közel kétharmada kétgenerációs; három vagy több generáció a családok 8%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása hasonlóan alakult, mint országosan. A megyében az egykeresős családok aránya valamivel magasabb, a három és többkeresős családok aránya valamivel alacsonyabb, mint országosan. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,1 3,0 1 kereső 65,8 49,7 2 „ 24,4 36,8 3 „ 7,6 8,6 4 és több kereső . . . 2,1 1,9 Összesen 100,0 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. A megyében az összes családok 5%-ában van eltartott családfő, az ilyen családok 60%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 33%-ában keres mindkét családtag; a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 9%, a 4 tagú családok 3%-ában keres mind a négy családtag. A 100 családra jutó keresők száma az 1949. évi 146-ról 157-re emelkedett, a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma pedig 149-ről 105-re csökkent. A megyében a kereső-eltartott 16