1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.n. Nógrád megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

arány valamivel kedvezőtlenebb, mint országosan, de a javulás az előző népszámláláshoz viszonyítva nagyobb mértékű; míg országosan a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 32 fővel, a megyében 44 fővel csökkent. A városok kedvezőbb foglalkoztatottsági viszonyai a kereső-eltartott arányban is tükröződnek: 100 kereső családtagra a megye városaiban 92, községeiben 108 eltartott jut. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A családok társadalmi-gazdasági összetételében legjelentősebb az alkalmazásban állók családjainak az aránya, amely az 1949. évi 40%-ról 61%-ra emelkedett. Az önállók családjainak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — 51%-ról 21%-ra csökkent. Az összes családok 8%-ában termelőszövetkezeti tag a családfő. Jelentősen megnövekedett mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók (alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok) családjainak száma és részaránya is; az előbbieké 35%-ról 58%-ra, az utóbbiaké 5%-ról 11%-ra. Az átlagos családnagyságban 1949-hez képest a legjelentősebb változás a mezőgazdasági önállók csoportjában történt; a 100 családra jutó családtagok száma 370-ről 293-ra csökkent. Emelkedés csupán az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók csoportjában volt (349-ről 363-ra). Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozóknál a legnagyobb; 100 családra 161 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók csoportjában van, amelyekben az átlagos gyermekszám 98. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 125, az önállók családjaiban 56 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma legnagyobb mértékben az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjainál emelkedett; ezekben a családokban 100 családra 160 kereső jut, 31-gyel több, mint 1949-ben. Ez az arány az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjainál 146, a termelőszövetkezetitagok családjainál 152, az önállók családjainál 184 és a nyugdíjasok családjainál 157. A keresőeltartott arány — a 100 keresőre jutó eltartottak száma — a családokban az előző népszámláláshoz viszonyítva, valamennyi társadalmi rétegnél csökkent, legnagyobb mértékben — 78 fővel — a mezőgazdasági önállók családjainál; ezekben a családokban 100 kereső családtagra 55 eltartott jut. Ez az arány az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 137, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 106 és a nyugdíjasok családjaiban 63. Háztartások A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 68 295 háztartást alkot; ennek 89%-a ún. ,,család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 92%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások 90%-a egycsaládos, 9,5%-a kétcsaládos. Ennél nagyobb háztartás mindössze 171 van a megyében. A „család"-háztartások 79%-a 2 — 4 tagú, 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya csupán 1,4%. A háztartások átlagos nagysága alig valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság. 100 „család"-háztartásra átlagosan 355 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 534, a háromcsaládos háztartásokban 797. A háztartások közel felében csak egy kereső, egyharmadában két kereső van, három kereső minden kilencedik háztartásban található. A kereső-eltartott arány a háztartásokban csak valamivel kedvezőbb, mint a családokban; 100 háztartásra 164 kereső és 100 kereső személyre 99 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele megközelítően azonos a családokéval; az alkalmazásban álló fizikai dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, az alkalmazásban álló szellemi dolgozóké, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb. Külterületi népesség A megye területén 462 külterületi település van. A népességből 19 022 fő, a népesség 8%-a élt a külterületeken. Az itt élő népesség aránya alacsonyabb az országos átlagnál. Legmagasabb a külterületi népesség aránya a salgótarjáni (16%), legalacsonyabb a rétsági járásban (3%). A külterületi települések 75%-a mezőgazdasági jellegű, ezeken él a külterületi népesség 58%-a; 47 település ipari-építőipari (ebből: bányászati 42), 60 szolgálati jellegű. Az utóbbiak közül 28 vasúti őrház, ill. állomás. A települések 54%-án a népesség száma legfeljebb 10 fő, 10%-án 1 . A külterületi népesség 10%-a a városokhoz és 90%-a a községeidtel tartozó külterületeken él. ij \ 2 Nógrád megye 4° íj 17 W s % . -S*