1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.n. Nógrád megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A kereső férfiak iskolai végzettségi színvonala alig tér el a kereső nőkétől. Legalább 8 általános iskolai osztályt végzett a kereső férfiak és nők 29%-a. Az érettségizett kereső nők aránya 5%, a férfiaké 4%. Egyetemi oklevelet szerzett a kereső férfiak 2%-a, a kereső nők közel 1%-a. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek 36%-a az ipar-építőiparhoz tartozott és 36%-a a mezőgazdasághoz. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma (19 600-zal) közel kétszeresére emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 11%-kal (5400-zal) csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya 52%-ról 36%-ra csökkent; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 26%-ról 36%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya is nőtt, összességében 22%-ról 28%-ra. A nyugdíjasok száma 1949 óta 56%-kal (11 200-ra) nőtt. A keresők összes számának emelkedését (28 100) elsősorban az ipari és az építőipari keresők számának növekedése (12 500, ill. 7100) idézte elő. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 51,9 35,6 23,6 28,4 Építőipar 2,3 7,6 Közlekedés 2,6 4,5 Kereskedelem 2,8 4,2 Egyéb népgazdasági ágak 16,8 19,7 Ebből : nyugdíjas 7,6 9,1 Összesen 100,0 100,0 Az ipari keresők 60%-a a megyére legjellegzetesebb két iparcsoportban, a bányászatban (16 200 fő, 47%) — főleg a szénbányászatban — és a vas-, acél- és fémgyártásban (4600 fő, 13%) dolgozott. A járásokat együttvéve a mezőgazdasági keresők aránya 42%, a balassagyarmati járásban 60%. Az ipari-építőipari keresők aránya legmagasabb a járások közül a salgótarjáni járásban (50%), a városok közül Salgótarjánban (55%). A megye ipari-építőipari keresőinek 11 év alatti 19 600 főt kitevő növekedéséből 16 400 jut a községekre és csak 3200 a városokra. A megye 136 községe közül 78 mezőgazdasági jellegű, 28 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, 50 községben 40 — 60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 11 községben 60% felett, további 43 községben 40 — 60% között volt. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 103 400-ról 71 300-ra (31%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 64 300-ról 100 200-ra (56%-kal) emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 52 %-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — a felére, 26%-ra esett, s így 1960. január 1-én a keresők 65%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai — szellemi munkát végzők aránya is megváltozott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 16, 1960-ban 20 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 70 800 volt, 86%-kal több, mint 1949-ben. Ugyanakkor az önállók és segítő családtagjaik együttes száma 49 000-ről (36%-kal) 31 200-ra csökkent. 1960. január 1-én a termelőszövetkezeti tagok száma 9200 (8%)volt. A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló 40,4 57,9 Termelőszövetkezeti tag . 7,5 Együtt 40,4 65,4 Ebből : fizikai dolgozó 34,7 54,4 szellemi dolgozó 5,7 11,0 Önálló 32,3 12,3 Segítő családtag 19,7 13,2 Nyugdíjas 7,6 9,1 Összesen 100,0 100,0 13