1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.n. Nógrád megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagjaik együttes aránya az 1949. évi 90%-ról 67%-ra csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya 1960-ra már elérte al9%-ot. Jelentősen csökkent az önállók és segítő családtagjaik együttes aránya a kereskedelemben (63%-ról 2%-ra). 1960. január 1-én a keresők 73%-a tartozott a szocialista szektorhoz (ezen belül az állami szektor 63%, a szövetkezeti szektor 10%) és 27%-a a magánszektorhoz. Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részaránya a mezőgazdaságban (67%), a szolgáltatásban (24%) és az építőiparban (12%) számottevő, a többi népgazdasági ágban jelentéktelen volt. A népszámlálás időpontjában a mezőgazdasági keresők 20%-a tartozott a szövetkezeti szektorhoz. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az építőiparban, a közszolgálatban és az iparban a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 46, 44, ill. 42%-a 30 éven aluli. A bányászatban foglalkoztatott keresők 40%-a, a vas-, acél- és fémgyártásban foglalkoztatottak 39%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 21% az 50 — 59 évesek, és 21% a 60 éves és idősebbek aránya. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 40%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 14%, az 50 éves és idősebbeké 45%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 41%, további 30% 30 — 39 éves. Az önállóknál az idősebbek vannak túlsúlyban, elsősorban a mezőgazdasági önállóknál, akiknek 70%-a 50 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb iskolai végzettséget. így az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (38%), ezt követi a szolgáltatás (17%) és a kereskedelem (9%). Az ipar keresőinél ez az arány 5%, a mezőgazdaság keresőinél mindössze 1%. A keresők 25%-ának (30 800 főnek) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 42%-a volt önálló földműves és 58%-a egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak 68%-a fizikai dolgozó. A nyugdíjasok közel egyharmadának volt gazdasága. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a 122 300 keresőből 97 500 fizikai (80%), 13 500 szelle^ni (11%) foglalkozású és 11 300 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai foglalkozásúak és a nyugdíjasok aránya magasabb, a szellemi foglalkozásúak aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai dolgozók közül a legtöbben (40%) mezőgazdasági jellegű foglalkozást folytattak, az ipari foglalkozásúak aránya pedig megközelítette a 27%-ot. A szellemi foglalkozásúak 44%-a irodai dolgozó, 27%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, több mint egyötöde műszaki irányító és szakalkalmazott volt. A fizikai foglalkozásúak 31%-a, a szellemi dolgozók 40%-a nő. A fizikai munkát végzőknél viszonylag legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari jellegű, valamint a mezőgazdasági és a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között találunk (60, 54, ill. 53%). Az ipari jellegű foglalkozásúaknak csupán 10%-a nő. A szellemi foglalkozásúakból a nők elsősorban az irodai dolgozók, valamint a kulturális és egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak között voltak túlsúlyban (53, ill. 52%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak 8%-a nő. Az ipari foglalkozásúak között legtöbb a bányász (6300 vájár, 2500 csillés és 1800 egyéb bányászati foglalkozású): az ipari foglalkozásúak 41%-a, a fizikai dolgozók 11%-a. Legmagasabb a bányászok aránya a salgótarjáni járásban: az ipari foglalkozásúak 62%-a, a fizikai dolgozók 30%-a. A megyében 2700 lakatos, 1400 építőanyagipari foglalkozású és 1100 kovács volt. Az építőipari foglalkozásúak több mint egyharmada kőműves (2600), sok ezenkívül a villanyszerelő és az ács (1200-1200). A mezőgazdasági foglalkozásúak háromnegyed része (29 500 fő) növénytermelő, 4%-a állattenyésztő. A szellemi foglalkozásúak közül — az adminisztratív munkakörben dolgozókon kívül — sok az egészségügyi és a műszaki szakalkalmazott (870, ill. 850), valamint az általános iskolai tanító (890), az általános iskolai tanár (490) és a középiskolai tanár (130). Az orvosok száma (220) több, mint kétszerese az 1949. évinek. Társadalmi-gazdasági csoport A népesség társadalmi-gazdasági összetétele 1949 óta jelentősen megváltozott. Az önállók (segítő családtagokkal együtt) és eltartottjaik száma 105 200-ról kevesebb mint felére, 44 900-ra (49%-ról 19%-ra) csökkent. A mezőgazdasági önállók és eltartottjaik száma 51 700-zal kevesebb, mint 1949-ben. A termelőszövetkezeti tagok és eltartottjaik száma 1960. január 1-én 18 200 volt, a népesség 8%-a. Az alkalmazásban állók száma az 1949. évi 93 700-ról 153 200-ra — közel kétharmadával — emelkedett. 14