1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.k. Vas megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — 390-ről 344-re csökkent. Az átlagos családnagyság magasabb, mint a megyék országos átlaga. | Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése és a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2 —3 tagú családok aránya 47%-ról 59%-ra nőtt, a 4 és több tagú családok aránya viszont 53%-ról 41%-ra süllyedt. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 20,9 30,5 3 26,0 28,2 4 ,, 23,4 22,0 5 14,9 11,4 6 7,7 4,7 7 és több családtag 7,1 3,2 Összesen 100,0 100,0 A családok családtagszám szerinti összetételének ilyen alakulását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban a gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egygyermekes családok aránya, a kétgyermekeseké valamivel, a többgyermekeseké már lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6 és többgyermekes családok aránya az 1949. évi 2,9%-kal szemben 1,2%. A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 19,3 25,7 1 gyermek 29,0 33,7 2 25,3 24,1 3-5 „ 23,5 15,3 6 és több gyermek 2,9 1,2 összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 183, 1960-ban 143 gyermek jutott. Ez a szám csak a gyermekes családokra számítva megközelíti a családonkénti átlag két gyermeket (100 családra átlag 192 gyermek jut). A családokban élő 105 982 gyermek 68%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 29%ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 33%-ában él egy, 24%-ában kettő és 9%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak 5%ában van. A 15 éven aluli gyermekeknek az egy családra jutó átlagos száma még az egyet sem éri el; 100 családra 97 tizenöt éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya a szombathelyi járásban magasabb, mint a megye bármelyik járásában, ill. járási jogú városában. Itt 100 családra 105 tizenöt éven aluli gyermek jut, 8-cal több, mint a megyében átlagosan. A többgyermekes családok aránya a községekben — a városokhoz képest — a gyermekek számának emelkedésével fokozatosan növekszik. Az egygyermekes családoknak 77%-a él a községekben és 23%-a a városokban; a 4 és többgyermekes családoknál ez az arány 81%, ill. 19%. Csak a 15 éven aluli gyermekeket figyelembe véve a különbség még valamivel nagyobb. A családok típusai A családok 86%-a házaspár, 14%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest ez az arány alig változott. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 88%-ában — anya az ,,egy szülő". Ez az összes családok 12%-a, ami azt jelenti, hogy kb. minden nyolcadik családban nő a családfő. A családok 14%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány 18% volt. A rokonnal élő családok háromnegyed részében felmenő rokon, közel negyedrészében oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 260. A családok közel negyedrésze egygenerációs, kétharmada kétgenerációs; három vagy több generáció a családok 9%-ában él együtt. 16