1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.k. Vas megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása hasonlóan alakult, mint országosan. A megyében az egykeresős családok aránya valamivel alacsonyabb, a három és többkeresős családok aránya valamivel magasabb, mint országosan. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,3 1,9 a) 1 kereső 59,2 45,0 2 „ 26,5 39,4 3 „ 10,0 10,9 4 ós több kereső 4,0 2,8 összesen 100,0 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Az összes családok 4,1%-ában van eltartott családfő, az ilyen családok 38%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 35%-ában keres mindkét családtag; a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 12%, a 4 tagú családok 3%-ában keres mind a négy családtag. A 100 családra jutó keresők száma az 1949. évi 160-ról 168-ra emelkedett, a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma pedig 144-ről 104-re csökkent. A kereső-eltartott arány valamivel kedvezőtlenebb, mint országosan, de a javulás 1949-hez viszonyítva nagyobb mértékű; míg országosan a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 32 fővel, a megyében 40 fővel csökkent. A városok kedvezőbb foglalkoztatottsági viszonyai a kereső-eltartott arányban is tükröződnek; 100 kereső családtagra a megye városaiban 93, a községekben 108 eltartott jut. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A családok száma, amelyekben a családfő alkalmazásban álló, közel kétszeresére emelkedett és az 1949. évi 29%-kal szemben az összes családok 49%-át teszi, ugyanakkor az önállók családjainak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — 64%-ról 23%-ra csökkent. Az összes családok 21%-ában a családfő termelőszövetkezeti tag. A mezőgazdasági családok (mezőgazdasági önállók és mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok családjai) aránya az 1949. évi 53%-ról 39%-ra csökkent. Az alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok családjai között jelentősen megnövekedett mind a fizikai dolgozók (23%-ról 58%-ra), mind a szellemi dolgozók (6%-ról 12%-ra) részaránya. Az átlagos családnagyság 1949-hez képest — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók és az alkalmazásban álló szellemi dolgozók kivételével — valamennyi csoportban csökkent; legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban, ahol 100 családra 318 családtag jut, 92 fővel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 372 családtag, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 351 családtag, a termelőszövetkezeti tagok családjaiban 344 családtag jut. Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban állók családjaiban a legmagasabb: 100 családra 164 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek az önállók csoportjában van, amelyekben az átlagos gyermekszám 122. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban állók családjaiban 100 családra 129, az önállók családjaiban 67 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma legnagyobb mértékben — 37 keresővel — az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban emelkedett. 100 családra legtöbb kereső a mezőgazdasági önállók családjaiban jut (átlagosan 205). A kereső-eltartott arány a családokban, az előző népszámláláshoz viszonyítva, valamennyi társadalmi rétegnél csökkent, legnagyobb mértékben — 73 fővel — a mezőgazdasági önállók családjaiban ; ezekben a családokban 100 kereső családtagra 55 eltartott jut. Ez az arány az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 140, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 113 és a nyugdíjasok családjaiban 58. Háztartások A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 79 060 háztartást alkot; ennek 87%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 86%-a — egyszemélyes háztartás. 2 Vas megye 17