1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.i. Veszprém megye személyi és család! adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Az átlagos családnagyság csökkenésében — mint országos jelenség — a kisebb családok számának emelkedése és a nagyobb családok számának csökkenése tükröződik. A 2 és 3 tagú családok aránya 48%-ról 58%-ra nőtt, a 4- és többtagú családok aránya viszont 52%-ról 42%-ra süllyedt. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 22,5 30,1 3 „ 25,5 27,8 4 „ 23,2 22,9 5 „ 14,6 11,5 6 „ 7,6 4,6 7 és több családtag .... 6,6 3,1 Összesen 100,0 100,0 A családok családtagszám szerinti összetételének alakulását elsősorban az idézte elő, hogy jelentősen csökkent a családokban élő gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő és az egygyermekes családok aránya, a többgyermekeseké lényegesen alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6- és többgyermekes családok aránya az 1949. évi arány felét sem éri el. A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 21,2 26,8 1 gyermek 28,7 32,6 2 „ 25,0 24,4 3-5 „ 22,6 15,1 6 és több gyermek 2,5 1,1 összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 176, 1960-ban 141 gyermek jutott. Ez a szám a gyermekes családokra számítva megközelíti a családonkénti átlag két gyermeket (100 családra átlag 193 gyermek jut). A családokban élő 145 686 gyermeknek 72%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok egynegyed részében nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 34%-ában él egy, 26%-ában kettő és 10%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak csupán 5%-ában van. Egy családra átlag egy 15 éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya Várpalotán magasabb, mint a megye bármelyik járásában, ill. járási jogú városában. Itt az összes gyermekek 79%-a 15 éven aluli, 100 családra 116 tizenöt éven aluli gyermek jut, 15-tel több, mint a megyében átlagosan. A többgyermekes családok aránya a községekben — a városokhoz képest — a gyermekek számának emelkedésével fokozatosan növekszik. Az egygyermekes családoknak 74%-a él a községekben és 26%-a a városokban; a 4- és többgyermekes családoknál ez az arány 78%, ill. 22%. A családok típusai A családok 88,5%-a házaspár, 11,5%-a egy szülő gyermekkel. 1949-hez képest a házaspárból álló családok aránya csekély mértékben emelkedett. A megyében a házaspárból álló családok viszonylagos száma valamivel magasabb, mint országosan. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 89%ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családok 10%-a, ami egyben azoknak a családoknak az arányát is jelenti, amelyekben a családfő nő. A családoknak csak 14%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány 18% volt. A rokonnal élő családok háromnegyed részében felmenő rokon, 22%-ában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 426. A családok egynegyedrésze egy-generációs, kétharmada két-generációs, három vagy több generáció a családok 9%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása némileg eltérően alakult, mint országosan. Az egykeresős családok arányának az országosnál kisebb mértékű csökkenése mellett, csökkent a 3- és többkeresős családok aránya is. Ennek következtében a 100 családra jutó keresők száma 1949hez képest nem változott. A 100 családra jutó kereső családtagok száma az előző és a jelenlegi népszámláláskor is 157 volt. 16