1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.i. Veszprém megye személyi és család! adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Nincs kereső 1 kereső 2 „ Keresők száma A családok százalékos megoszlása 1949 0,1 60.3 26.4 19(30 1,6 a) 53,1 34,9 9,8 8,3 4 és iöbb kereső 3,4 összesen 100,0 2,1 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. A megyében az összes családok 4,2%-ában van eltartott családfő, ezek 25%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családoknak 26%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a 3 keresős családok aránya 7%, a 4 tagú családoknak már csak nem egészen 2%-ában keres mind a négy családtag. A megyében kedvezőtlenebb a kereső-eltartott arány, mint országosan, míg a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma országosan 32 fővel, a megyében csak 25 fővel csökkent; 1960-ban 100 keresőre 120 családtag eltartása hárult. A városok kedvezőbb foglalkoztatottsági viszonyai a kereső-eltartott arányban is tükröződnek; 100 kereső családtagra a megye városaiban átlagosan 107 eltartott, a községekben 124 eltartott jut. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A társadalmi-gazdasági csoportok között legjelentősebb az alkalmazásban állók családjainak az aránya, amely az 1949. évi 34%-ról 58%-ra emelkedett. Az önállók családjainak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — 60%-ról 8%-ra csökkent. A családok 28%-ában a családfő termelőszövetkezeti tag. Jelentősen megnövekedett mind a fizikai, mind a szellemi dolgozók családjainak száma és részaránya is. Az előbbieké 28%-ról 73%-ra, az utóbbiaké 6%-ról 13%-ra. Az átlagos családnagyságban 1949-hez képest a legjelentősebb változás a mezőgazdasági önállók csoportjában történt; a 100 családra jutó családtagok száma 397-ről 299-re csökkent. Az átlagos gyermekszám — a nagyobb csoportokat figyelembe véve — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozóknál a legnagyobb: 100 családra 184 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva, a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók családjaiban van, amelyekben az átlagos gyermekszám alig haladja meg az egyet. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra átlag 142, a mezőgazdasági önállók családjaiban 48 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma, a csekély számú 25 kat. holdat meghaladó mezőgazdasági önállók családjainak figyelmen kívül hagyásával, legnagyobb mértékben — 32 keresővel — az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjainál emelkedett. 100 családra legtöbb kereső a mezőgazdasági önállók családjaiban jut (átlagosan 181). A kereső-eltartott arány változása a mezőgazdasági önállók családjaiban volt a legjelentősebb. 1960-ban 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma az előző népszámláláshoz viszonyítva a felére csökkent. Ebben a csoportban 1960-ban 100 kereső családtagra mindössze 65 eltartott családtag jutott. 100 kereső családtagra a legtöbb eltartott a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok közül a szellemi dolgozók és az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban jut (163, ill. 157). A megyének a családokban és családtöredékekben élő lakossága 110 932 háztartást alkot; ennek 87%-a ún. ,,család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem család,"-háztartások túlnyomó többsége — 89%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások közel 93%-a egycsaládos, 7%-a pedig kétcsaládos. Háromcsaládos háztartás összesen 120, ennél nagyobb pedig mindössze 8 van a megyében. A „család"-háztartások háromnegyedrésze 2 — 4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya alig 2%. A háztartások átlagos nagysága a „család"-háztartásokban valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság; 100 „család"-háztartásra átlagosan 370 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 554, a háromcsaládos háztartásokban 829. A háztartások több mint felében (53%-ában) csak egy kereső, közel egyharmadában két kereső van; három kereső már csak minden tizedik háztartásban található. 2 Veszprém megye 17 Háztartások