1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.i. Veszprém megye személyi és család! adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Az országos aránnyal egyezően a munkaképes korú férfiak 97%-a, a munkaképes korú nőknek az országosnál kisebb része, 41%-a kereső. A 60 éves és idősebb férfiak 91%-a aktív kereső, ill. nyugdíjas. A 15 — 24 éves nők 49%-a kereső, a 25 — 49 éves nők közül közel 40%. 100 azonos korú Korcsoport férfi nő közül kereső 15-39 éves 95 43 40-54 „ 99 37 55-59 99 Munkaképes korú együtt a) .... 97 41 Munkaképes kornál idősebb .... 91 33 a) Férfiaknál 15 — 59, nőknél 15 — 54 éves. A kereső férfiak iskolai végzettségi színvonala — kivéve az egyetemi végzettségűeket — alacsonyabb a kereső nőkénél. Legalább 8 általános iskolai osztályt végzett a kereső nők 41%-a a kereső férfiak 32%-ával szemben. Az érettségizett kereső nők aránya 8%, a férfiaké 5%. Egyetemi oklevelet szerzett a kereső férfiak 3%-a, a kereső nők 1,6%-a. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a megye keresőinek 34%-a az ipar-építőiparhoz tartozott és 36%-a a mezőgazdasághoz. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma több mint kétszeresére emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 28%-kal (26 300-zal) csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya 59%-ról 36%-ra esett; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 20%-ról 34%-ra emelkedett. A többi népgazdasági ághoz tartozó keresők aránya is nőtt, összességében 20%-ról 30%-ra. A nyugdíjasok száma 1949 óta 73%-kal emelkedett és megközelíti a 12 000 főt. A keresők összes számának emelkedését (32 200) elsősorban az ipari keresők számának növekedése (24 300) idézte elő. A keresők százalékos megoszlása Népgazdasági ág 1949 1960 Mezőgazdaság 59,4 35,7 Ipar 18,1 27,7 Építőipar 2,2 6,2 Közlekedés 2,5 4,9 Kereskedelem 3,2 5,3 Egyéb népgazdasági ágak 14,6 20,2 Ebből : nyugdíjas 4,3 6,2 összesen 100,0 100,0 Az ipari keresők egyharmada, 17 400 fő, a bányászatban dolgozott, ezenkívül még a vegyiparban dolgozók száma jelentős, 7000 fő. A járásokban — a veszprémi járást kivéve — a keresők több mint 40%-a mezőgazdasági kereső. A városok közül az ipari-építőipari keresők aránya legmagasabb Ajkán (68%) és Várpalotán (67%). A megye 260 községe közül 212 mezőgazdasági jellegű. 123-ban a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60%-ot, további 89 községben a mezőgazdasági népesség aránya 40 — 60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 9 községben 60% felett, 36 községben 40—60% között volt. A keresők népgazdasági ági összetételének megváltozása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a ^mezőgazdasági népesség száma 195 000-ről 142 200-ra (27%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 80 100-ról több mint 142 600-ra (78%-kal) emelkedett. A keresők népgazdasági ági összetételének változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi 60%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 11%-ra esett s így 1960. január 1-én a keresők 83%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai— szellemi munkát végzők aránya is megváltozott: 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 19, 1960-ban 21 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 119 100 volt, 107%-kal több, mint 1949-ben, ugyanakkor az önállók és segítő családtagjaik együttes száma 95 300-ról (77%kal) 21 500-ra csökkent. A termelőszövetkezeti tagok száma 39 300 (21%) volt. 13