1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.i. Veszprém megye személyi és család! adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A keresők Foglalkozási viszony százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló 36,0 62,1 Termelőszövetkezei i tag 20,5 Együtt 36,0 82,6 Ebből : fizikai dolgozó 30,2 68,2 szellemi dolgozó 5,8 14,4 Önálló 36,3 6,1 Segítő családtag 23,4 5,1 Nyugdíjas 4,3 6,2 Összesen 100,0 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagjaik együttes aránya az 1949. évi 88%-ról 25%-ra csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya 1960-ra már elérte az 53%-ot. Jelentősen csökkent az önállók és segítő családtagjaik együttes aránya a kereskedelemben (67%-ról 3%-ra) és az ipar-építőiparban (21%-ról 5%-ra). 1960. január 1-én a keresők túlnyomó többsége, 89%-a tartozott a szocialista szektorhoz és 11%-a a magánszektorhoz. Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részaránya a szolgáltatásban (21%), a mezőgazdaságban (18%) és az építőiparban (13%) számottevő, a többi népgazdasági ágban jelentéktelen volt. A népszámlálás időpontjában a mezőgazdasági keresők 62%-a tartozott a szövetkezeti szektorhoz. A keresők között a fiatalok aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban, építőiparban és a közlekedésben a legmagasabb. Ezekben a népgazdasági ágakban a foglalkoztatottak 45, 44, ill. 40%-a 30 éven aluli. A bányászatban foglalkoztatott 17 400 kereső 48%-a 30 éven aluli. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek, 23%-uk 50 — 59 éves és negyedrészük 60 éves és idősebb. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 39% 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek az aránya 7%, 60% 50 éves és idősebb. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 37%, további 31% 30 — 39 éves. Az önállók és segítő családtagjaik korösszetétele a legkedvezőtlenebb, közel felük 50 éven felüli. Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. így az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (41%), ezt követi a szolgáltatás (15%), a kereskedelem (13%) és a közlekedés (10%). Az ipar keresőinél ez az arány 8%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 2%. A keresők 12%-ának, 23 100 főnek volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 32%-a volt mezőgazdasági önálló és 68%-a egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak 62%-a fizikai dolgozó. Egyéni foglalkozás A nép számlálás időpontjában a 191 800 keresőből 152 000 fizikai (79%), 27 600 szellemi (14%) foglalkozású és 12 200 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai foglalkozásúak aránya valamivel magasabb, a szellemi dolgozók és nyugdíjasok aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai munkát végzők 36%-a mezőgazdasági, közel 27%-a ipari jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 42%-a irodai dolgozó, 27%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, közel egynegyede műszaki irányító és szakalkalmazott volt. A fizikai dolgozók 26%-a, a szellemi foglalkozásúak 42%-a nő. A fizikai munkát végzőkből legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között találunk (55, ill. 48%). A mezőgazdasági foglalkozásúak 39%-a, az ipari foglalkozásúak 18%-a nő. A szellemi foglalkozásúakon belül a nők elsősorban az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (57, ill. 54%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csupán 12%-a nő. Az ipari foglalkozásúak 29%-a bányász: vájár 4700, csillés több mint 4300, egyéb bányászati foglalkozású 2600 fő. Legmagasabb a bányászok aránya a zirci, sümegi és tapolcai járásban (az ipari keresők 55, 50, ill. 49%-a), továbbá Várpalotán és Ajkán (49, ill. 47%). Jelentős még a lakatosok (4800), a textilipari foglalkozásúak (fonó, szövő és egyéb textilipari foglalkozású 2600), az ipari gépkezelők (2300), a kohászati foglalkozásúak (1900), az asztalosok, építőanyagipari és vegyipari foglalkozásúak száma (1800, 1500, ill. 1100). A textilipari foglalkozásúak aránya Pápán a legjelentősebb: az ipari munkát végzők 44%-a. 14