1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A keresők 8%-ának (5800 főnek) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 17%-a volt mezőgazdasági önálló és 83% egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiaknak több mint fele fizikai dolgozó volt. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a város 77 100 keresőjéből 46 200 fizikai, közel 21 100 szellemi foglalkozású és több mint 9800 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső volt. A fizikai munkát végzők közül a legtöbben (44%) ipari jellegű foglalkozást folytattak. A mezőgazdasági foglalkozásúak aránya a 6%-ot sem éri el. A szellemi foglalkozásúak 47%-a irodai dolgozó, 27%-a műszaki irányító és szakalkalmazott, 22%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott. A fizikai foglalkozásúak 30%-a, a szellemi dolgozók 44%-a nő. A fizikai dolgozóknál viszonylag legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari, a szolgáltatási és a mezőgazdasági jellegű foglalkozásúak között találunk (67, 60, ill. 58%). Az ipari foglalkozásúaknak csak 16%-a nő. A szellemi dolgozókon belül a nők az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (61, ill. 53%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csupán 11%-a nő. A város nehézipari központ, ennek következtében az ipari foglalkozásúak között 4000 lakatos, 2550 kohászati foglalkozású (olvasztár 450, öntő 300, hengerész 330, kovács 560, egyéb kohászati foglalkozású 910), 1700 fémesztergályos, 1500 bányászati foglalkozású és 1400 ipari gépkezelő volt. A felsorolt szakmákban az ipari foglalkozásúak 55%-a dolgozott. Az építőipari foglalkozásúakból legmagasabb a villanyszerelők és a kőművesek száma (1200, ill. 700 fő). A szellemi dolgozók között — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — a város jellegének megfelelően sok a műszaki szakalkalmazott: 2000 fő, a műszaki vezető, tervező, szerkesztő: 1800 fő. A pedagógusok között 500 általános iskolai tanító, 400 általános iskolai tanár volt, magas még a középiskolai tanárok és az egyetemi tanárok, docensek, adjunktusok száma (300, ill. 170 fő). A városban 400 orvos volt, háromszor annyi, mint 1949-ben. Társadalmi-gazdasági csoport A város népességének társadalmi-gazdasági összetétele 1949 óta jelentősen megváltozott. Az önállók (segítő családtagokkal együtt) és eltartottjaik száma 14 100-ról kevesebb mint 6400-ra csökkent. 1960. január 1-én közel 3000 termelőszövetkezeti tag volt (eltartottjaikkal együtt). Az alkalmazásban állók száma az 1949. évi 80 700-ról közel 119 200-ra — 48%-kal — emelkedett. Csaknem 2000 fővel (15%-kal) nőtt a nyugdíjasok száma. Családnagyság Miskolc lakosságából 138 955 fő 48 770 családban és családtöredékben él. A családok és családtöredékek 83%-a család; a családokban élők aránya 93%. Miskolcon a 2 tagú családok aránya alacsonyabb, a kettőnél több tagú családok aránya magasabb, mint a megyei jogú városokban átlagosan. Az összes családok 87%-a 2 — 4 családtagból áll. ~ ,, . , A családok Csaladnatívsaer ... ,, ° szazalekos megoszlasa 2 családtag 32,9 3 „ 32,3 4 „ 21,8 5 „ 8,6 6 „ 2,7 7 és több családtag 1,7 Összesen 100,0 Az átlagos családnagyság magasabb, mint a megyei jogú városok átlaga: 100 családra 322 családtag jut. A családok gyermekek száma szerinti összetétele is kedvezőbb, mint a megyei jogú városok átlagos megoszlási aránya, főként a gyermek nélküli családok aránya sokkal alacsonyabb. ~ , , A családok Gyermekszám ,,, ., 1

7 szazalekos megoszlasa Nincs gyermek 29,1 1 gyermek 37,8 2 „ 22,6 3—5 9,9 6 és több gyermek 0,6 Összesen 100,0 100 családra 120 gyermek, 100 gyermekes családra 170 gyermek jut. 25