1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A családokban élő 48 567 gyermeknek 71%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok negyedrészében nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 43%-ában él egy, 23%-ában kettő és 6%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családok 3%-ában van. Az egygyermekes családok 65%-ában a gyermek 15 éven aluli. A kétgyermekes családok ugyancsak 65%-ában 15 éven aluli mindkét gyermek. 100 családra 86 tizenöt éven aluli gyermek jut. .• A családok típusai A családok 88%-a házaspár, 12%-a egy szülő gyermekkel. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 92%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családoknak 11%-a, ami egyben azoknak a családoknak az arányát is jelenti, amelyekben a családfő nő. A családok közel 13%-ában él rokon is. A rokonnal élő családok 63%-ában felmenő, egyharmadában oldalági rokon, van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 155. A családok 27%-a egy-generációs, kétharmada két-generációs; három vagy több generáció a családok 6%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása a következő: „ „. A családok Keresők szama ,,, ,, szazaiékos megoszlasa Nincs kereső 0,7 a) Ikereső 48,7 2 „ 40,4 3 „ 8,4 4 és több kereső 1,8 Összesen 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Miskolcon az összes családok 2,4%-ában van eltartott családfő, ezek 12,7%-ában a családfő azért eltartott, mert a tulajdonképpeni családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 38%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 8%, a 4 tagú családoknak csak 2%-ában keres mind a négy családtag. A 100 családra jutó keresők száma 162, 100 kereső családtagra 99 eltartott családtag jut. . .. • . . . r-uM 'Mm A. asa A családok társadalmi-gazdasági összetétele Miskolc város családjainak társadalmi-gazdasági összetételében az ipari városok jellegének megfelelően kimagasló az alkalmazásban állók családjainak aránya. A családok négyötödében a családfő alkalmazásban álló fizikai (54%) és szellemi (26%) dolgozó. A családok 2%-ában van termelőszövetkezeti tag családfő. Az önállók családjainak aránya valamivel több, mint az összes családok 4%-a. Jelentős a száma a nyugdíjasok családjainak; arányuk megközelíti a 14%-ot. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 337 családtag, a termelőszövetkezeti tagok családjaiban 317, az önállók családjaiban 308, a nyugdíjasok családjaiban 257 családtag jut. Legtöbb gyermek — csak a nagyobb csoportokat figyelembe véve — a mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban van. Ezekben a családokban 100 családra átlagosan 154 gyermek, ezen belül 113 tizenöt éven aluli gyermek jut. Viszonylag legkevesebb a gyermek — a nyugdíjasok figyelmen kívül hagyásával — a mezőgazdasági önállók családjaiban; 100 családra 104 gyermek, ezen belül 41 tizenöté ven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma a mezőgazdasági önállók családjainál a legmagasabb: 100 családra 204 kereső jut. (Az egyéb önállóknál ez az arány 146.) Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 159, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 167, a nyugdíjasok családjaiban 164 kereső jut. A 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma legalacsonyabb (41) a mezőgazdasági önállók családjainál, az egyéb önállók családjainál (118). Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 kereső családtagra 112, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 95, a nyugdíjasok családjaiban pedig 57 családtag eltartása hárul. 26