1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

IV. A fogalmak magyarázata

A népszámlálási adatfelvétel alkalmával az adatok összeírása — a népszámlálások természetéből adódóan - a lakosság személyes kikérdezése alapján történt anélkül, hogy a bevallott adatokat okmányokkal kellett volna igazolni. Ennek következtében a népszámlálások jellege különbözik a folyamatos adatszolgáltatásokétól, amelyek alkalmával az adatokat általában bizonylatokkal kell alátámasztani. Emiatt a népszámlálási adatok eltérhetnek a rendszeres adatgyűjtések eredményétől, így pl. az egyéni gazdaságok számára és nagyságára vonatkozó népszámlálási adatok általában alacsonyabbak, mint a mezőgazdasági felvételekből származóak. A kötet adatai az 1960. január 1. 0 óra eszmei időpontnak megfelelő állapotot tüntetik fel és az akkori államigazgatási beosztásnak megfelelő területre vonatkoznak. A kötetben közölt valamennyi visszatekintő adat átszámítása ugyancsak erre a területre történt. Külterületi lakotthelyek átcsatolása esetén, minthogy külterületi adatok általában csak 1900—1949 közötti időszakról, és meglehetősen hiányosan állnak rendelkezésre, az ezt megelőző időszak adatait az utolsó forrásként talált külterületi arány alapján kellett kiszámítani. Ahol az elcsatolt rész adatai a külterületi feldolgozási alapanyag szerint 1900—1949 között nem voltak visszavezethetők (névváltozás, belterületesítés stb. miatt), az adatok kiszámítása esetenként megállapított módszer szerint — az előző időszak adatainak az átcsatolt vagy teljes külterületi népességhez viszonyított aránya alapján, egyes esetekben becsléssel — törtónt. Az adatok ismertetése c. rész több esetben tartalmaz összehasonlítást az 1960. évi országos adatokkai (átlagokkal). Ezek az adatok a népszámlálás anyagából vett 1%-os képviseleti minta alapján készültek, emiatt a megfelelő teljeskörű feldolgozás eredményeitől eltérhetnek. A visszatekintő adatok minden esetben a jelenlegi fogalom meghatáiozétok és Cfofoilosíiások szerint kerülnek közlésre ós emiatt néhány esetben eltérnek a régebben nyilvánosságra hozott adatoktól. Az előforduló fogalmak magyarázata a táblák sorrendjében a következő: SZEMÉLYI ADATOK NÉPESSÉG Az 1960. évi adatok a népszámlálás eszmei időpontjában az adott településen ténylegesen jelenlevő személyek számát tartalmazzák, függetlenül állandó lakóhelyüktől. Az adatokban e szerint bentfoglaltatnak az eszmei időpontban az összeírás helyén ideiglenesen tartózkodott személyek is, nincsenek viszont benne azok a személyek, akik állandó (vagy családi) lakóhelyüktől — akár csak ideiglenesen is — távol voltak. Tartalmazzák továbbá az adatok a főváros területén tartózkodott külföldi állampolgárságú polgári személyeket is. NÉPSZAPORODÁS a) Tényleges szaporodás, illetve fogyás: a főváros területén 1949. január 1-én és 1960. január 1-én (a két népszámlálás eszmei időpontjában) összeírt jelenlevő személyek száma közötti különbözet. b) Természetes szaporodás, illetve fogyás: ugyancsak a két népszámlálás közötti időszakban (1949. január 1 —1960. január l) az állandó lakosság ólveszületési és halálozási egyenlege. c) Vándorlási különbözet: az 1949. ós az 1960. évi népszámlálások közötti időszakban a tényleges szaporodás, ill. fogyás és a természetes szaporodás ill. fogyás különbsége. A népszaporodás mértékének megállapítása az 1949. január 1-i jelenlevő népességéhez viszonyítva történt. KORCSOPORTOK A népesség kormegoszlási adatainak részletezése a népszámlálás eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján — általában 5 és 10 éves korcsoportok szerint — történt. Egyes táblázatok 0—14, 15—39, 40—59, 60 éves és idősebb korúak — úgynevezett összevont korcsoportok — szerinti csoportosításban ismertetik az adatokat. Néhány táblázat sajátos korcsoportosításban teszi közzé az adatokat, így a visszatekintő iskolai táblázat a népesség iskolai végzettségét az iskolázottságnak megfelelő korú népességről mutatja be, egyes táblázatok pedig produktív és nem produktív kor szerint részletezik a népesség adatait. (Aproduktív kor a férfiaknál 15—59, a nőknél 15—54 év. Fiatal produktív kor mindkét nemnél egyformán 15—39 év.) a) Az 5 éves korcsoportokba az alábbi születési év járt Korcsoport 0— 4 éves 5— 9 10—14 15—19 20—24 25—29 30—34 35—39 40—44 Születési év 1959—1955 1954—1950 1949—1945 1944—1940 1939—1935 1934—1930 1929—1925 1924—1920 1919—1915 tartoznak: Korcsoport Születési óv 45—49 éves 1914—1910 50—54 „ 1909—1905 55—59 „ 1904—1900 60—64 „ 1899—1895 65—69 „ 1894—1890 70—74 „ 1889—1885 75—79 „ 1884—1880 80 éves és idősebb 1879— Az ismeretlen korú szomélyek száma mindig a legidősebb korúakat magában foglaló korcsoportban szerepel. a) A népszámlálás 14. életévüket betöltött keresőket is kimutat. 31 Budapest 481