1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)
IV. A fogalmak magyarázata
CSALÁDI ÁLLAPOT A népesség családi állapot szerinti csoportosítása az eszmei időpontban fennállott jogi állapotnak megfelelően törtónt. Törvényesen elváltnak tehát csak az minősült, akinek házasságát jogerős bírói ítélet bontotta fel. Bírói ítélet nélkül különváltan élő személyek adatai a házasok adataiban szerepelnek. Törvényes házassági kapcsolat nélkül együttélő személyek családi állapotának elbírálása ugyancsak a jogi helyzet alapján történt. Az ismeretlen családi állapotú férfiak a nőtlenek, az ismeretlen családi állapotú nők a hajadonok között szerepelnek. ÍRNI-OLVASNI TUDÁS írni-olvasni tudók azok a személyek, akik iskolába jártak — függetlenül az írni-olvasni tudástól --, valamint, akik iskolai végzettség nélkül tanultak meg írni-olvasni („általában ír, olvas"). trni-olvasni nem tudók azok a személyek, akik rendszeres iskolába egyáltalán nem jártak, s nem is tanultak meg írni-olvasni, továbbá minden 6 éves és fiatalabb (1953—1959-ben született) gyermek, még abban az esetben is, ha esetleg korábban már megtanult írni-olvasni, valamint minden gyermek, aki a népszámlálás időpontjában járt az általános iskola első osztályába. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolázottságának megállapítása a legmagasabb iskolai végzettség alapján történt. Iskolai végzett ségnek kizárólag a rendszeres iskolákban végzett tanulmányok minősültek, s mivel a népszámlálás is csak az ún. rendszeres iskolai oktatás során szerzett végzettséget vizsgálta, — az adatok nem foglalják magukban a különböző szaktanfolyamokon, szakiskolákban (pl. közép- és felsőfokú ápolónői tanfolyam, 1 éves kereskedelmi tanfolyam, fa- és építőipari szakiskola, gazdasági felső leánynevelő intézet, gépíró és gyorsíró iskola stb.) és az ipari tanuló intézetekben szerzett képesítést. A rendszeres iskolák a következők: 8 osztályos általános iskola, 4 osztályos középiskola, 2—6 évfolyamos egyetem és főiskola. A régebbi népszámlálási adatokkal történt összehasonlítás céljából az előző oktatási rendszerek iskoláit a mai iskolatípusok és osztályszámok csoportjai a következőképpen foglalják magukban: a középiskola 1—4 osztályát az általános iskola 5—8 osztálya, a polgári iskola 1—4 osztályát az általános iskola 5—8 osztálya, a középiskola 5—8 osztályát a középiskola 1—4 osztálya, a középfokú szakiskola 1—4 osztályát a középiskola 1—4 osztálya. A legmagasabb iskolai végzettség szerinti besorolástól eltérnek azok az adatok, amelyek egy-egy jellegzetesebb iskolai végzettség arányszámait — a megfelelő korú népességből — mindig az annál magasabb végzettségűek hozzászámításával mutatják ki. Ennél az összeállításnál tehát pl. az érettségizettek arányszámában az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzettek, továbbá az oklevelet nem szerzett, de egyetemre (főiskolára) járt népesség adata is szerepel stb. Az érettségi (képesítő) bizonyítványokat fajták szerint csoportosító tábla csak azoknak a számát tartalmazza, akiknél ez egyben a legmagasabb végzettséget jelenti. A táblában kimutatott érettségi (képesítő) bizonyítványok egyes csoportjaihoz a következő iskolákban szerzett érettségi bizonyítványok tartoznak: gimnáziumi érettségi: a 4 és 8 osztályos gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, leánylíceum, leánykollégium; közgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos közép- és felsőkereskedelmi iskola, közgazdasági középiskola, gimnázium, technikum: ipari érettségi: a 3 osztályos felsőipariskola, a 4 osztályos ipari középiskola, gimnázium, technikum, műszaki középiskola: mezőgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos mezőgazdasági középiskola, gimnázhim, technikum, kertészeti középiskola, kertészeti tanintézet; tanítói stb. képesítő: tanító-(nő) képző, pedagógiai gimnázium, sportgimnázium, tanítói líceum; óvónői képesítő: a 2—4 osztályos (kisded-) óvónőképző; művészeti érettségi: az Iparművészeti Iskola, Képzőművészeti Főiskola (rajztanári nélkül), Színművészeti Akadémia, Zeneakadémia (zenetanári nélkül), Állami Balettiskola, Állami Artistaképző gimnázium, művészeti gimnáziumok. Az ismeretlen végzettségű személyek száma az iskolai végzettséget tartalmazó táblákon az „általában ír, olvas" rovatban is szerepel. Az egyetemi (főiskolai) végbizonyítványt szerzettek adatait pedig az „egyetemre (főiskolára) járt, de oklevelet nem szerzett" megfelelő kategóriák tartalmazzák. GYERMEKSZÁM A házas nők összes gyermekeinek száma, a halvaszületett gyermekekkel együtt. ANYANYELV A népszámlálási adatszolgáltatás során minden befolyástól mentesen azt a nyelvet kellett anyanyelvként megjelölni, amelyet az illető személy beszélt, és anyanyelvének vallott. Az ún. „egyéb délszláv" anyanyelvűek száma csak a bunyevác, sokác, szlovén és vend anyanyelvűek számát tartalmazza. Ugyanúgy az ezeket a nyelveket beszélők tekintendők az „egyéb délszláv" nyelven beszélőknek. Az idegen nyelven beszélő személyek egy része több nyelven is beszól anyanyelvén kívül. A nyelvtudási adatoknál ezek a személyek valamennyi általuk beszélt nyelvnél számba vannak véve. KÜLTERÜLETI LAKOTTHELY A kerület közigazgatási határa és belterületi határvonala közötti területen fekvő lakotthelyek az 1960. január 1-i közigazgatási beosztásnak megfelelően. A belterületi határvonal megállapítása az 1300/1949. Korm. sz. rendelet alapján történt, figyelemmel az azóta bekövetkezett változásokra. 482
