1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A családok és családtöredékek közül az egyedülállók aránya 23%, de az V., VI., VII. és VIII. kerületben meghaladja vagy megközelíti a 30%-ot. Az összes egyedülállóknak kb. egyharmada él a fővárosban. A családok száma 1960. január 1-én 21%-kal volt több, mint 1949-ben. A családokban élők számának az emelkedése — mint általában országosan — Budapesten is kisebb mértékű volt (18%), de a különbség jelentősen alatta maradt az országosnak. Ennek következtében az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — csak csekély mértékbenl 308-ról 302-re csökkent. Budapesten az átlagos családnagyság sokkal alacsonyabb az országosná, (326), bár a különbség 1949 óta jelentősen csökkent. A családoknak a családtagok száma szerinti megoszlása Budapesten lényegesen eltér a megyék vagy a többi városok családösszetételétől. A fővárosban sokkal gyakoribbak a kisebb — 2-3 tagú — családok; a családok alig 10%-ában van négynél több családtag. E tekintetben 1949-hez képest számottevő változás nem történt; a nagyobb családok aránya valamivel alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor és kismértékű csökkenés mutatkozik a 3 tagú családoknál is. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 1949 1960 2 családtag 38,3 39,8 3 M 32,1 31,7 4 „ 18,8 19,0 5 M 7,2 6,8 6 „ 2,3 1,8 7 és több családtag .... 1,3 0,9 Összesen 100,0 100,0 Hasonló képet mutat a családoknak a gyermekek száma szerinti megoszlása is. Magas a gyermektelen családok aránya: kb. minden harmadik család gyermek nélkül él. Kettőnél több gyermek 100 család közül csak hétben van. Bár a gyermektelen családok aránya csak árnyalattal nagyobb, mint 1949-ben, számuk 33 000-rel volt több, mint az előző népszámláláskor. A kettőnél több gyermekkel élő családok száma és aránya is némileg csökkent. A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 35,5 35,8 1 gyermek 37,4 38,3 2 18,8 19,2 3-5 „ 7,9 6,5 6 és több gyermek 0,4 0,2 Összesen 100,0 100,0 A vázolt alakulás következtében 100 családra — az 1949. évi 105 gyermekkel szemben — kereken 100 gyermek jut. Csak a gyermekes családokra számítva a 100 családra jutó gyermekek száma 162-ről 156-ra csökkent. A családokban élő 519 367 gyermeknek 67,5%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 29%-ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 45%-ában él egy, 20%-ában kettő és 4%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak alig 2%-ában van. 100 családra 67, 100 gyermekes családra 105 tizenöt éven aluli gyermek jut. Az átlagos családnagyság, — és ezzel szoros összefüggésben az átlagos gyermekszám — kerületenként sem mutat túl nagy szóródást. Az átlag csekély mértékű csökkenése mellett hat kerületben (I., II., V., VI., VII. és XII.) mutatkozik kismértékű emelkedés (legnagyobb — 6,1% — az V. kerületben). Az átlagos családnagyság a legnagyobb a XVII. és a XXII. kerületben (315), a legkisebb a VII. és a VI. kerületben (289, ill. 292). A 100 családra jutó gyermekek száma is az említett hat kerületben emelkedett, legnagyobb mértékben — 80-ról 94-re — az V. kerületben. A legnagyobb csökkenés a X. kerületben mutatkozik (134-ről 111-re), de ennek ellenére 1960-ban is ebben a kerületben jutott egy családra a legtöbb gyermek (a XVII. és a XXII. kerülettel együtt). Az átlagos gyermekszám a legalacsonyabb a VII. és a VI. kerületben (88, ill. 89). A családok típusai A családok 86,5%-a házaspár és 13,5%-a egy szülő gyermekkel. Budapesten ez az arány azonos az országossal. 1949-hez képest a házaspárból álló családok aránya csekély mértékben emelkedett. 24