1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A kerületek közül a naponta ki- bejáró keresők összesített száma legnagyobb — 100 000-nél több —az V., VIII. és a XIII. kerületben, legkisebb a XXII. (13 000) és a XVII. kerületben (16 000). Az azonos kerületben lakó és dolgozó keresők aránya legmagasabb a következő kerületekben (melyekben következésképpen legkisebb a más kerületekbe eljárók aránya): Lakóhelyük kerületében Kerület dolgozók a megfigyelt keresők százalékában XXI. 76,3 IV. 62,5 X. 56,6 XXII. 47,4 III. 47,4 XIII. 42,2 XI. 41,0 Legkisebb az azonos kerületben lakó és dolgozó keresők aránya (és legmagasabb a más kerületekbe eljáró keresők aránya) a következő kerületekben : Lakóhelyük kerületében Kerület dolgozók a megfigyelt keresők százalékában I. 18,5 XVII. 20,0 XV. 22,1 VII. 22,2 VI. 23,5 XII. 24,9 XIX. 25,5 II. 25,8 Az egyes kerületekben lakó keresőknek a munkahely kerülete szerinti megoszlása több tényezőtől függ: így pl. a kerületen belüli munkalehetőségtől, vagyis a munkahelyeknek és a kerületben lakó keresőknek a számától, valamint — az előbbitől függetlenül — a kerület keresőinek összetételétől. Az ipari jellegű kerületekben, ahol a budapesti ipar nagyrésze koncentrálódik, valamint az V. kerületben, ahol az államigazgatási és egyéb központi szervek vannak elhelyezve, a munkahelyek a> száma lényegesen meghaladja a keresők számát. A többi kerületekben pedig a keresők száma nagyobb, mint a kerület munkahelyeinek száma. Legmagasabb, ill. legalacsonyabb a munkahelyek száma a keresők számához képest az alábbi kerületekben: A munkahelyek száma a kerület keresőinek százalékában 125%-nál több 50%-nál kevesebb V. X. XXI. IX. IV. 295,9 181,2 136,6 134,2 125,0 XVII. XV. XX. XVI. XVIII. 24,5 32,9 38,5 45,2 46,9 Az összes keresők és az összes munkahelyek kerületen belüli számától függetlenül a fizikaiszellemi keresőknek és munkahelyeknek a különbözősége a lakóhely és a munkahely között további szükségszerű eltolódást von maga után. így a kerületek legtöbbjében (a IV., V., VI., VIII., IX., X. és XXI. kerületek kivételével) több a kerületben lakó szellemi dolgozók, mint a kerületben lévő szellemi munkahelyek száma. Ezekből az ott lakó szellemi dolgozók egy része eljárni kényszerül, ugyanakkor a fizikai munkahelyeknek a fizikai dolgozóknál nagyobb száma miatt más kerületből fizikai dolgozók bejárni kénytelenek. Családnagyság Budapest lakosságából 1 756 944 fő 689 050 családban és családtöredékben ól. A családtöredókek aránya a fővárosban a legmagasabb, bár számuk 1949-hez képest 8%-kai csökkent. A megyékben a családok és családtöredékek együttes számának 84—90%-a család, Budapesten csupán háromnegyed része. a) A táblázatokban kerületenként kimutatott munkahelyek száma nem teljes, mert azok nem tartalmazzák a több mint 140 ezer főnyi Budapesten dolgozó, de nem budapesti lakos és mintegy 10 000 főnyi, a felvétel időpontjában vidéken tartózkodó, de-Budapesten lakó és dolgozó keresők számát, akiknek kerületenkénti munkahelye a népszámlálás anyagának teljes feldolgozása után válik ismertté. 23