1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A keresők munkahelye — lakóhelye A főváros 1 173 000 főnyi összes keresőiből 944 000 főt, 80%-ot tett ki a munkahely - lakóhely szempontjából megfigyelt keresők száma

ö>. (A 229 000 főnyi különbözetből 216 000 az önállók és segítő családtagjaik, a nyugdíjasok és bedolgozók együttes száma.) A 944 000 kereső közül 331 000 (35%) ugyanabban a kerületben dolgozott és lakott, 613 000 (65%) lakóhelye kerületén kívül dolgozott. Ez utóbbiak a közlekedés szempontjából három csoportba tartoznak: 243 000 (26%) lakóhelyével szomszédos^ kerületben, 352 000 (37%) lakóhelyétől távolabb eső kerületben, 18 000 (2%) Budapest területén kívül dolgozott (akik közül mintegy 10 000 volt a felvétel időpontjában ideiglenesen Budapesten tartózkodó, de állandó vidéki lakóhelyükön dolgozó keresők száma). Lakóhelye kerületében, vagy attól aránylag nem messze — szomszédos kerületben — dolgozott a megfigyelt keresők 61%-a, 39%-ának munkahelyéhez naponta nagyobb utat kellett megtenni. Az összes megfigyelt kereső közül a kereső nőknek valamivel nagyobb része (37%-a) dolgozott a lakóhelye kerületében, mint a férfiaknak (33%). Nagyobb az eltérés a fizikai-szellemi dolgozók között: a fizikai dolgozók 40%-a, a szellemi dolgozóknak csak 25%-a dolgozott a lakóhelyük kerületében, távolabb eső kerületben a fizikai dolgozók 33%-ának, a szellemi dolgozók 46%-ának volt a munkahelye. Az ipari-építőipari keresőknek a többi népgazdasági ágak keresőinél kissé magasabb a lakóhellyel azonos és szomszédos kerületi munkahely aránya, mert az összes fizikai dolgozók nagyobb része az ipar-építőiparban van. A megfigyelt keresők összességének százalékos megoszlása aszerint, hogy munkahelyük a lakóhelyükkel azonos, vagy szomszédos, vagy távolabbi kerület volt, a következő: A megfigyelt keresők Lakóhellyel azonos Lakóhely kerületén szomszédos Ebből távolabbi száma kerületben kívül kerületben Budapesten d o 1 í ?ozik száza 1 é k b a n összes megfigyelt kereső 100,0 35,1 64,9 25,7 37,3 1,9 Ebből : Kereső férfi 100,0 33,3 66,7 25,1 39,2 2,4 Kereső nő 100,0 37,3 62,7 26,5 34,9 1,3 Fizikai dolgozó 100,0 40,1 59,9 25,8 32,8 1,3 Szellemi dolgozó 100,0 25,1 74,9 25,6 46,2 3,1 Ipari-építőipari dolgozó 100,0 35,2 64,8 26,7 36,4 1,7 Egyéb népgazdasági ági dolgozó , , 100,0 34,9 65,1 24,4 38,5 2,2 Budapest minden egyes kerületéből minden egyes kerületébe járnak dolgozni. A kerületek közül legtöbben, ill. legkevesebben a következő kerületekbe járnak: 40 000-nél több kereső jár be Fő 10 000-nól kevesebb kereső jár be Fő V. kerület 93 000 XVII. kerület 1 000 XIII. „ 60 000 XXII. „ 3 000 VIII 60 000 XV. „ 3 000 IX. 52 000 XVI. 4 000 X. „ 47 000 XVIII 5 000 VII. „ 43 000 XX. „ 6 000 Legmagasabb, ill. legalacsonyabb a lakóhelyükről eljáró keresők száma a követ 30 000-nél több 20 000-nél kevesebb kereső jár ki Fő kereső jár ki Fő VIII. kerület 53 000 XXI. kerület 8 000 VII. 50 000 XXII. 10 000 XIII. „ 45 000 XVII. „ 15 000 XIV. 42 000 IV 16 000 XX. „ 38 000 X. 16 000 VI. 37 000 XVI 17 000 II. „ 35 000 I 18 000 IX. „ 35 000 XI. „ 33 000 a) Az 1960. évi népszámlálás jeldolgozta a budapesti keresők nagy többsége lakóhelyének és munkahelyének kerületét megjelölő adatokat is. A kerületek közötti napi ingázásban, közlekedésben részt nem vevő keresőket a jeldolgozás jigyelmen kívül hagyta: az önállókat és segítő családtagjaikat, a nyugdíjasokat, a bedolgozókat, az átmenetileg munkanélkülieket, váltakozó munkahelyen dolgozókat stb. — b) Az egyes kerülethez sorolt, szomszédos kerületeket l. a 493. oldalon. 22