1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Az elmúlt tizenegy év alatt egyes ipari szakmákban — elsősorban a forgácsoló, kohászati foglalkozásokban — rendkívül nagymértékű volt az emelkedés. A marósok száma több mint hétszerese, a fúrósok, olvasztárok, köszörűsök, darusok és kötszövők száma több mint négyszerese az 1949. évinek, ugyanezen idő alatt a fémcsiszolók és hegesztők száma megháromszorozódott. Ugyanannyi órás, valamivel kevesebb asztalos, kovács és cipész van, mint 1949-ben. Figyelemreméltó az általános fejlődés mellett, hogy ma már számos olyan ipari foglalkozást folytatnak nők, amelyekben korábban csak férfiak dolgoztak. Az úgynevezett női foglalkozásokon kívül (szabó, varrónő, fonó, szövő stb.) jelentős számban találhatók meg a nők a darusok, fémesztergályosok, köszörűsök, műszerészek, hegesztők, marósok, fémcsiszolók, lakatosok stb. között. Az ipari szakmákban 20 600 ipari tanuló volt. Ezeknek több mint fele (12 000 fő) a lakatos, műszerész, esztergályos, szabó, asztalos és gépjárműszerelő szakmát tanulja. 100 szak- és betanított munkásra az esztergályosoknál 17, a műszerészeknél 16, a gépjárműszerelőknél 15, a lakatosoknál 11, az asztalosoknál és szabóknál 10—10 ipari tanuló jut. Az építőipari foglalkozásúak egynegyede villanyszerelő, 17%-a kőműves, 14%-a víz-, gázvezeték és központi fűtésszerelő, továbbá 13%-a épületfestő és mázoló. A villanyszerelők száma az. előző népszámlálás óta megkétszereződött, a tetőfedőké 38%-kai emelkedett. A fizikai foglalkozásúak több mint 20%-a (150 000 fő) segédmunkás munkakörben dolgozik, a portások, őrök, hivatalsegédek száma pedig 20 000 fő. A szellemi dolgozók között az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül sok a műszaki irányító (33 600 fő), a műszaki szakalkalmazott (47 100 fő). Ezek közül legtöbb a művezető (12 500 fő), gyártmánytervező (5000 fő), műszaki rajzoló (4100 fő). A rendszeres iskolában oktatók száma meghaladja a 17 000 főt: egyetemi, főiskolai oktató 2800 fő, középiskolai tanár 3600 fő, általános iskolai tanár 6300 fő, általános iskolai tanító 4600 fő. A fővárosban 6600 orvos volt, 43%-kai több, mint 1949-ben. Az ország műszaki vezetőinek és szakalkalmazottainak mintegy 45%-a, kulturális és egészségügyi irányítóinak és szakalkalmazottainak 35%-a, államigazgatási, gazdasági vezetőinek 24%-a fővárosi lakos. Az ipari-építőipari foglalkozásúak 31%-a Budapesten él. Társadalmi-gazdasági csoport Budapest népességének társadalmi-gazdasági összetétele az előző népszámlálás óta megváltozott, az eltérés azonban lényegesen kisebb mértékű, mint az ország társadalmi-gazdasági összetételének változása. 1949-ben a népességnek 14%-a volt önálló (segítő családtagokkal együtt), ezek száma 219 000-ről 67 200-ra csökkent. Arányuk ma már a népességnek 4%-át sem éri el. Ez a változás elsősorban az ipari, építőipari önállók számának nagymértékű csökkenéséből adódott, a mezőgazdasági önállók száma és aránya korábban sem volt számottevő. 1960. január 1-én a népességnek közel 5%-a (82 000 fő) volt termelőszövetkezeti tag (eltartottakkal együtt). Az alkalmazásban állók és eltartottjaik aránya az 1949. évi 76%-ról csaknem 80%-ra nőtt. A nyugdíjasok száma több mint másfélszeresére emelkedett. Az egyes társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozó népesség százalékos megoszlása a következő: A népesség Társadalmi-gazdasági csoport százalékos megoszlása 1949 1960 Alkalmazásban álló Fizikai dolgozó Mezőgazdasági munkás és napszámos a) Nem mezőgazdasági fizikai dolgozó Együtt 0,5 53,3 53,8 0,3 51,0 e) 51,3 Szellemi dolgozó 22,1 28,4 Alkalmazásban állók összesen 75,9 79,7 Termelőszövetkezeti tagMezőgazdasági termelőszövetkezetben b) Nem mezőgazdasági termelőszövetkezetben 0,3 4,3 Termelőszövetkezeti tagok összesen 4,6 Önálló és segítő családtag Mezőgazdasági önálló és segítő családtag c) Egyéb önálló és segítő családtag 1,0 12,8 0,5 3,2 önállók és segítő családtagok összesen 13,8 3,7 Vagyonából élő 0,3 0,1 Nyugdíjas Nyugdíjas fizikai dolgozó és özvegye d) Nyugdíjas szellemi dolgozó és özvegye 5,9 f) 4,1 8,1 3,8 Nyugdijasok összesen 10,0 11,9 Összesen 100,0 100,0 a) Az alkalmazásban álló mezőgazdasági munkások külön választása 1949-ben a foglalkozási ág, 1960-ban pedig az egyéni foglalkozás 'jellege alapján történt. — b) A segítő családtagokkal együtt. — c) A kétlakiak segítő családtagjaival együtt. — d) A közületi eltartottakkal együtt. — e) Az ismeretlen toglalkozásúakkal együtt. — f) Az ismeretlen foglalkozásúak eltartottjaival és a nem családjuk körében élő tanulókkal együtt. 21