1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

v A keresők népgazdasági ágankénti összetétele 1910 és 1960 között a következőképpen alakult: Népgazdasági ág Mezőgazdaság 2,1 Ipar 36,1 Építőipar 4,2 Közlekedés 6,2 Kereskedelem 13,8 Szolgáltatás 19,4 Közszolgálat 7,8 Egyéb 10,4 Összesen 100,0 Százalékos megoszlás 1920 1930 1941 1949 1960 2,3 1,7 1,6 1,4 1,2 33,8 37,0 40,3 39,7 42,2 2,3 3,1 2,5 2,9 5,9 6,8 5,1 5,2 6,4 6,9 15,7 15,1 13,7 11,5 9,8 17,1 16,5 14,0 8,9 6,6 11,1 9,6 9,2 14,2 10,6 10,9 11,9 13,5 15,0 16,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Budapest kerületeinek túlnyomó része a keresők foglalkozása alapján ipari-építőipari jellegű. 1949-ben tizenhárom, 1960-ban már tizennyolc alább felsorolt kerületben volt 40%-nál több az ipariépítőipari keresők aránya. Ipari-építőipari keresők aránya az összes keresők százalékában Kerület 1949 1960 20,0—29,9 I., II., V., XII. 30,0-39,9 VI., VII., VIII., IX., XI. 40,0-49,9 XIII., XIV., XVI., XVII. 50,0-59,9 III., X., XV., XVIII., XIX., XX., XXII. 60,0 és több IV., XXI. I., II., V., XII. VI., VII., VIII., IX., XI., XIII., XIV. III., X., XV., XVI., XVII., XVIII. XIX., XX., XXII. IV., XXI. Az ipari-építőipari keresők aránya 1949-hez képest, kivéve a IV., XVIII., XIX. és XXI. kerületet, mindenütt emelkedett. A IV., XVIII., XIX. és XXI. kerületekben — melyek már évtizedek óta ipari jellegűek — elsősorban a többi népgazdasági ágban emelkedett a keresők száma, ezért a különben nagyszámú ipari-építőipari keresők kerületen belüli aránya valamivel kisebb lett, mint 1949-ben volt. A közlekedési keresők aránya legmagasabb a XIV., XVI., XVII. és a XIX. kerületben (8— 10%), a kereskedelmi keresőké az V., VI. és a VII. kerületben (13—15%), a közszolgálati keresőké az I., II., V. és a XII. kerületben (16—19%). Az ipari keresők aránya a külső gyári és a falusias jellegű övezetben a legmagasabb (56, ill. 50%), a villanegyedben a legalacsonyabb (33%). A bérház jellegű övezetben, ahol az ipari keresők aránya csak 35 %, a kereskedelmi és szolgáltatási keresők aránya magasabb, mint a többi övezetben. A villanegyed keresőinek 16%-a a közszolgálatban dolgozik. A keresők népgazdasági ági megoszlása övezetenként a következő: Övezet A keresők ipari Ebből építő- közle- keresipari kedési kedelmi keresők százalékos megoszlása közszolgálati egyéb Bérház jellegű . . 100,0 0,8 34,5 6,7 6,2 12,6 8,8 13,5 16,9 Belső gyári „ 100,0 0,7 47,4 6,1 7,5 7,7 5,5 8,4 16,7 Külső gyári „ 100,0 0,9 55,8 3,8 6,2 6,9 3,8 6,2 16,4Családi ház „ 100,0 1,8 45,8 5,7 8,2 8,3 4,6 8,0 17,6 Villanegyed , , 100,0 1,3 33,4 7,0 7,7 9,5 8,1 16,1 16,9 Falusias jellegű . , 100,0 5,0 49,9 4,9 7,9 7,3 3,4 6,8 14,8 Összesen 100,0 1,2 42,2 5,9 6,9 9,8 6,6 10,6 16,8 A keresők népgazdasági ági összetételének változásával együtt módosult a népesség népgazdasági ági összetétele is. Míg az össznépesség 1949 óta 214 000 fővel, 11 %-kal emelkedett, addig az ipari-építőipari népesség száma 195 000 fővel, 28%-kal nőtt. A keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele Budapesten 1949 óta — az önállókat és segítő családtagokat kivéve — már nem változott lényegesen. Az alkalmazásban állók aránya azonos maradt (78%), a termelőszövetkezeti tagok aránya 1960-ban 5% volt, az önállók és segítő családtagjaik 1949. évi 13%-os részaránya 1960-ban 3%-ra esett. Budapesten — gazdasági, kulturális, államigazgatási, politikai szempontból központi helyzeténél fogva — a fizikai, ill. szellemi dolgozók aránya eltér mind a megyei, mind pedig az országos átlagtól. Az összes keresőből az utóbbi ötven év alatt a fizikai munkát végzők aránya csökkenő, a szellemi munkát végzőké növekedő irányzatú. 1910-hez képest 1960-ra a fizikai dolgozók száma 250 000 18 mezőgazdasági szolgáltatási