1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

fővel, 62%-kal, a szellemi dolgozók száma majdnem ugyanannyival, 245 000 fővel, több mint négyszeresére emelkedett. Az ötven év alatti növekedés nagyobb része az utolsó 11 évre esik: 1949 óta a fizikai dolgozók száma 164 000 fővel, 34%-kal, a szellemi dolgozók száma 130 000 fővel, 69%-kal növekedett. Az ország fizikai dolgozóinak 22%-a, szellemi dolgozóinak 41%-a Budapesten él. A keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása 50 év folyamán a következőképpen alakult : A keresők százalékos megoszlása ioglalkozasi viszony 1910 1920 1930 1941 1949 1960 Alkalmazásban álló 81,5 77,4 79,0 80,4 77,8 78,4 Termelőszövetkezeti tag — — — — 4,5 Együtt 81,5 77,4 79,0 80,4 77,8 82,9 Ebből : fizikai dolgozó 68,7 58,9 62,1 64,4 56,1 55,7 szellemi dolgozó 12,8 18,5 16,9 16,0 21,7 27,2 önálló ós segítő családtag 16,7 18,8 14,9 13,2 12,7 3,4 Nyugdíjas 1,8 3,8 6,1 6,4 9,5 13,7 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A nyugdíjasok figyelembevétele nélkül a fizikai dolgozók 1910. évi 70%-os aránya 1960-ban 65%-ra esett, a szellemi dolgozóké 13%-ról 32%-ra növekedett. A fizikai dolgozók aránya 1949-ben 62%, a szellemi dolgozóké 24% volt. E változások következtében az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok közül a fizikai — szellemi munkát végzők aránya jelentősen eltolódott. 100 fizikai dolgozóra jutó szellemi dolgozók számának alakulása: 1910 1920 1930 1941 1949 1960 19 31 27 25 39 49 A fizikai dolgozók száma minden kerületben emelkedett. Arányuk a XXI., XX., XXII. kerületben a legmagasabb — 65% feletti —, azonban 1949-hez képest kissé csökkent. A legtöbb szellemi dolgozó — 30% felett — az I., V., XII., II., XI., VI. kerületben volt. A nyugdíjasok aránya kerületenként 12—14% között volt, legmagasabb — 15% feletti — a XIX., XVIII., XVII. és a XII. kerületben. A városrészek közül a villanegyedben 35% és a bérház jellegű övezetben 34% a szellemi dolgozók aránya, jóval magasabb, mint a többi övezetben. A keresők több mint 60%-a fizikai dolgozó a falusias, a külső gyári és a belső gyári jellegű övezetben (66, 64, ill. 63%). A keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása övezetenként: Ebből Övezet A keresők Szellemi dolgozó Fizikai dolgozó Önálló, segítő családtag Nyugdíjas a keresők százalékában Bérház jellegű 100,0 33,8 48,8 4,0 13,4 Belső gyári „ 100,0 21,2 63,0 2,3 13,5 Külső gyári „ 100,0 19,8 64,1 2,7 13,4 Családi ház „ 100,0 22,2 59,9 3,5 14,4 Villanegyed , , 100,0 35,2 47,6 2,9 14,3 Falusias jellegű 100,0 17,4 65,5 4,2 12,9 Összesen 100,0 27,2 55,7 3,4 13,7 A főváros keresőinek majdnem egésze — 94%-a — tartozott 1960. január 1-én a szocialista szektorhoz, a magánszektorhoz tartozók aránya 6% volt. Az összes keresők 88%-a volt az állami és 6% volt a szövetkezeti szektor részaránya. Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részesedése a mezőgazdaságban (45%) és a szolgáltatásban (16%) volt számottevő. A mezőgazdasági keresők 17%-a, az ipari keresők 10%-a a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A 30 évnél fiatalabbak aránya mind az összes keresőknél, mind pedig az egyes népgazdasági ágak keresőinél alacsonyabb, mint az országos átlag; viszonylag legmagasabb az iparban (33%) és az építőiparban (30%). A mezőgazdasági keresők a fővárosban is a legidősebbek; idősek még a szolgáltatás és a kereskedelem keresői is. A fizikai dolgozók közül a 30 éven aluliak 33%-os aránya alacsonyabb az 1949. évinél (39%) és az országos átlagnál (37%). A szellemi dolgozóknál is csökkent a 30 évnél fiatalabbak aránya, az 1949. évi 31%-ról 26%-ra. Az önállóknál és segítő családtagjaiknál az idősebbek vannak túlsúlyban, 60%-uk 50 éves és idősebb. 2* 19