1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

több kereső nő ós 89 000 fővel (17%-kal) több kereső férfi volt, mint 1949-ben. Az 1900. évi népszámláláshoz viszonyítva az eltérés még számottevőbb: a kereső nők száma 146 000-ről 548 000-re, csaknem négyszeresére nőtt, a kereső férfiak száma megkétszereződött. A korábbi népszámlálások óta a kereső férfiak és nők aránya is jelentősen megváltozott: Kereső Kereső ÉV férfiak nők férfiak nők az összes keresők a férfiak a nők s zázalékában százalékában 1900 66,5 33,5 68,5 33,4 1910 66,9 33,1 71,9 34,6 1920 64,7 35,3 69,7 33,4 1930 64,2 35,8 74,9 36,2 1941 63,4 36,6 77,7 39,8 1949 61,6 38,4 73,8 38,9 1960 53,3 46,7 75,0 56,4 A kerületenkénti kereső arány jórészt az átlag körül mozog. Az átlagosnál több kereső van az V., VII., XIII. kerületben (a népesség 68%-a) és a VI. kerületben (a népesség 67%-a). A XVII. kerületben a népességnek csak 59%-a, a XVI. kerületben 61%-a kereső. Az előző népszámláláshoz képest legnagyobb mértékben emelkedett a keresők aránya a X. kerületben (52%-ról 66%-ra) és a XXI. kerületben (51%-ról 64%-ra). A legtöbb kerületben a keresők többsége férfi, bár 1949-hez képest a keresők nemek szerinti megoszlása — a nők javára — jelentősen megváltozott. A kereső nők aránya a XXI., XVII., XVI. és a XXII. kerületben emelkedett legjobban: Kereső nők az összes keresők Kerület százalékában 1949 1960 XXI. 27,7 41,5 XVII. 29,3 41,6 XVI. 31,5 42,7 XXII. 32,0 43,9 A férfiakból a keresők aránya 1949 óta alig változott (csupán a X. kerületben emelkedett jelentősen: 68%-ról 77%-ra). Ugyanezen idő alatt a nők tömegesen váltak keresővé, így a főváros csaknem minden kerületében a nőknek több mint fele kereső (kivétel a XVI. és XVII. kerület, amelyekben a nőknek csak 48, ill. 47 %-a folytat kereső foglalkozást). Az V., VI. és VII. kerületben a nőknek több mint 60%-a kereső. A városrészek közül a bérház és a belső gyári jellegű övezetben legmagasabb a keresők aránya (67, ill. 66%), legalacsonyabb a falusias jellegű övezetben: csupán 60%. Ennek megfelelően 100 keresőre a falusias jellegű övezetben jut a legtöbb eltartott, 68 fő. A keresők nemenkénti megoszlása kiegyensúlyozott a bérház jellegű övezetben (kb 50—50%), jóval több a kereső férfiak száma, mint a nőké a falusias és a családi ház jellegű övezetben (58, ill. 56%). A bérház jellegű övezetben lakó nők 60%-a kereső, míg a falusias jellegű övezetben csak 48%-a. 1960. január 1-én a keresők 47%-a tartozott a fiatalabb produktív korcsoporthoz, 36%-a volt idősebb, 40—59 éves és 17%-a 60 éves és idősebb. A produktív korúak közül a fiatalabbak aránya Budapesten alacsonyabb, az idősebbeké magasabb az országos átlagnál. 1949-hez képest a fiatalabb produktív korúak aránya csökkent, az idősebbeké nem változott. A nyugdíjasok nélkül számított kormegoszlásban a fiatalabb produktív korúak aránya az országos aránnyal egyező, 54%. Tízéves korcsoportonként vizsgálva a főváros nyugdíjasok nélküli keresői közül 1949-hez képest a 20 évesnél fiatalabb, a 30—39 éves és az 50—59 éves keresők aránya emelkedett, a 20—29 és a 40—49 évesek aránya csökkent, a 60 éves és idősebbeké változatlan maradt. A keresők számának korcsoportonkénti százalékos alakulása 1949-ben és 1960-ban: A keresők százalékos megoszlása Korcsoport a nyugdíjasok a nyugdíjasok figyelembevételével figyelembevétele nélkül 1949 1960 1949 1960 14 éves a) 0,2 0,5 0,2 0,6 15-19 „ 6,1 6,9 6,8 8,0 20-29 „ 23,4 17,9 25,8 20,6 30-39 „ 21,8 21,8 23,7 25,1 15 — 39 éves 51,3 46,6 56,3 53,7 40 — 49 éves 21,2 18,6 22,5 21,2 50-59 „ 15,0 17,5 14,1 17,7 40-59 éves 36,2 36,1 36,6 38,9 60 éves és idősebb 12,3 16,8 6,9 6,8 összesen 100.0 100,0 100,0 100,0 a) 1949-ben a 14 évesnél fiatalabb keresőkkel együtt. 16