1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Az iskolai végzettség 1960-ban a következő : 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves és idősebb népességből legalább az , . ..„ X

T nem ír, nem . , . , ,,,, egyetemi (fo.Xem , , altalános iskola legalább • , , -v 11 i . olvas, íll. csak ... , , ° , . iskolai) oklevelet , 8 osztályát érettsegizett olvas , ,

J ° szerzett vegezte százalékban Férfi 0,4 57,3 27,0 11,6 Nő 1,1 51,0 13,6 3,0 Összesen 0,8 53,8 19,6 6,8 Az életkor növekedésével csökken az iskolázottság. A 40, de még inkább az 50 éves és idősebb népesség iskolai végzettségének színvonala jóval alacsonyabb, mint a fiatalabbaké. A 25—29 évesek 34%-ának az általános iskola 8 osztálya a legmagasabb végzettsége, 14%-a érettségi bizonyítványt, 10%-a egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett. Ugyanez az arány az 50—59 éveseknél 22, 8, ill. 5 %, a 60 éves és idősebbeknél pedig már csak 18, 7, ill. 5%. Az egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkezők 84%-a produktív korú, ill. majdnem fele 40 éven aluli. A fővárosban összesen 84 400 fő szerzett egyetemi (főiskolai) oklevelet®^ az 1949. évi 47 700 fővel szemben. Az oklevelet szerzett férfiak száma 63 400, a nőké 21 000. Az ország oklevelet szerzett népességének több mint fele budapesti lakos. Az oklevelesek 26%-a mérnöki (ennek fele gépészmérnöki), 22%-a tanári, 9—9%-a orvosi, ill. közgazdasági oklevéllel rendelkezik. Az oklevéllel rendelkező nők 55%-a tanári, 9%-a orvosi és 8%-a mérnöki oklevelet szerzett. Az elmúlt 11 esztendő alatt a mérnöki oklevéllel rendelkezők száma 21 600 főre, csaknem háromszorosára nőtt, a tanári oklevéllel rendelkezőké 9 600-ról 18 200-ra, a közgazdasági oklevéllel rendelkezőké pedig két és félszeresére emelkedett. Ugyanezen idő alatt a jogi oklevéllel rendelkezők száma nem változott. Az érettségi bizonyítvánnyal, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők 44%-a gimnáziumi, 27%-a közgazdasági érettségi bizonyítványt szerzett. Az ipari természetű érettségizettek aránya az 1949. évi 7%-ról 16%-ra emelkedett. A népesség iskolázottsági színvonala legmagasabb az I., II., V., XI. és XII. kerületben, ahol a 15 éves és idősebb népességből több mint 65% legalább az általános iskola 8 osztályát végezte el, a 18 éves és idősebb népességből több mint 30% szerzett legalább érettségi bizonyítványt és a 25 éves és idősebbek közül 12—15% rendelkezik egyetemi (főiskolai) oklevéllel. Ugyanez az arány legalacsonyabb a XVIII., XX. és XXI. kerületben (40—43, 9—11, ill. 2%). Az övezetek közül a villanegyedben lakó népesség iskolázottsága a legmagasabb. Itt a 15 éves és idősebb népesség 62%-a végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, a 18 éves és idősebb népesség 28%-a szerzett legalább érettségi bizonyítványt és a 25 éves és idősebb népesség közel 12%ának van egyetemi (főiskolai) oklevele. Ugyancsak erősen meghaladja a fővárosi átlagot a bérház jellegű övezetben lakók iskolázottsági szintje, viszont lényegesen alacsonyabb a falusias jellegű övezet népességének iskolázottsága. Az iskolai végzettség övezetenként a következő: 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves és idősebb népességből legalább az , . /

r„ s\ nem ír, nem ,, • i i i egyetemi (ioOvezet , ... . általános iskola legalabb . . , .. ,, , , olvas, ill. csak „ ,,, ,, , ° , . ,, iskolai) oklevelet ; 8 osztályát erettsegizett olvas , \ szerzett vegezte százalékban Bérház jellegű Belső gyári „ Külső gyári „ Családi ház „ Villanegyed Falusias jellegű A főváros egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett népességének 61%-a a bérház jellegű, 14%-a a villanegyed övezetben él. a) Ezen kívül 3500-an rendelkeznek egyetemi (főiskolai) végbizonyítvánnyal. 14 0,5 61,9 26,4 10,0 1,1 46,7 13,2 3,6 1,0 44,4 11,2 2,6 0,9 48,1 14,4 3,9 0,7 62,3 28,3 11,5 1,3 42,5 10,6 2,7