1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

A két nem családi állapot szerinti összetétele eltérő. Míg a 15 éves és idősebb férfiak 23%-a nőtlen, 72%-a házas, addig a nőknél ezek aránya 19, ill. 59%. Az özvegyek aránya a férfiaknál mintegy 3%, a nőknél csaknem 17%. Az özvegy nők száma hétszerese az özvegy férfiakénak, ami főleg a férfiak háborús többlethalálozására, a nőkhöz viszonyított korábbi elhalálozásukra és gyakoribb újraházasodásukra vezethető vissza. Az elváltak aránya ugyancsak a nőknél magasabb (csaknem 6%, míg a férfiaknál 3%). A házasok számának növekedése nagymértékben a fiatalabb korban kötött házasságok következménye. A 20—24 éves korcsoportba tartozóknak több mint 41%-a házas az 1949. évi 34%-kal szemben. Mivel a nők a férfiaknál fiatalabb korban lépnek házasságra, a 20—24 éves férfiak közül csak minden negyedik, a nők közül minden második házas. A 15 éves és idősebb nőtlenek, hajadonok aránya a legmagasabb az I., VIII., IX., X. és XI. kerületben (22%, vagy annál több). A népesség több mint 69%-a házas a XVII., XXI. és XXII. kerületben, ugyanott az özvegyek és elváltak aránya alacsonyabb, mint a többi kerületekben. Az elváltak aránya legnagyobb (5% feletti) az V., VI., VII. és VIII. kerületben. A városrészek közül a falusias jellegű övezetben a legmagasabb a házasok (70%) ós legalacsonyabb az özvegyek (9%), továbbá az elváltak aránya (3%). A bérház jellegű övezetre a házasok alacsony (62%-os), az özvegyek és elváltak magas aránya (11, ill. 5%) jellemző. A budapesti házas nők termékenysége az országos átlagnál sokkal alacsonyabb. Az összeírt 468 700 házas nőnek 725 000 gyermeke született, 100 házas nőre 155 gyermek jut, 5 gyermekkel kevesebb, mint 1949-ben és 78-cal kevesebb, mint az országban átlagosan. A házas nők megoszlása a született gyermekek száma szerint a következőképpen alakult: 100 házas nő közül 1 2 3 4 és több gyermeke született 1949 30 28 22 10 10 1960 24 33 25 10 8 Ev gyermeke nem született A gyermektelen és az egygyermekes nők aránya a legmagasabb a VI. és VII. kerületben, legalacsonyabb a XVII. és XXII. kerületben, Iskolai végzettség A népesség iskolai végzettségének színvonala 1949 óta ugrásszerűen emelkedett. Az általános iskola 8 osztályát 25%-kai többen végezték el, közel 35%-kai növekedett az érettségi bizonyítványt szerzettek és majdnem 77%-kai az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek száma. A 10 éves ós idősebb népességből az írni-olvasni nem tudók száma közel 27%-kal csökkent. A 15 éves és idősebb népességnek 54%-a végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát az 1949. évi 44 %-kal szemben. 1949 óta a 18 éves és idősebb népességből az érettségi bizonyítványt szerzettek aránya 14%-ról 20%-ra; a 25 éves és idősebb népességből az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek aránya pedig 4%-ról 7%-ra emelkedett. A 10 éves és idősebb népesség iskolai végzettségének alakulása: Ev 10 éves nem ír, nem olvas, ill. csak olvas 15 éves 18 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola legalább 8 osztályát érettségizett végezte százalékban 25 éves egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett 1949 1960 1,3 0,8 44,2 53,8 13,7 19,6 4,4 6,8 Az iskolai végzettség nemenkénti alakulásának jellemzője, hogy a nők hátrányára mutatkozó különbségek az elmúlt 11 óv alatt jelentősen csökkentek. 1949-hez képest az egyetemi oklevelet szerzett nők száma 128%-kai, a férfiaké 65%-kai, az érettségi bizonyítványt szerzett nők száma 69%-kai, a férfiaké 13%-kai emelkedett. 13