1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.c. Pest megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Budapest vonzási övezetét képező községek és a többi település keresőinek népgazdasági ágankénti megoszlása a következő volt: Keresők összesen mezőgazdaság ipar, építőipar Ebből közlekedés kereskedelem egyéb népgazdasági ágak Budapesten dolgozó keresők a keresők szama n, ,, %-aban 100,0 20,0 45,8 8,1 5,1 21,0 101 184 47,5 100,0 45,6 28,5 5,8 3,7 16,4 25 617 17,1 100,0 23,1 39,0 6,4 6,0 25,5 4 153 7,8 100,0 29,6 38,7 7,1 4,7 19,9 130 954 31,5 Terület Budapest vonzási övezetébe tartozó községek Egyéb községek Városok Megye összesen A vonzási övezetben a népgazdasági ági összetétel elüt a többi község összetételétől és súlyánál fogva (nem mezőgazdasági keresőinek 59%-a jár Budapestre) megadja az egész megye jellegét, amely azonban — éppen a bejárás következtében — inkább Budapestre jellemző. A megye ipari keresőinek negyedrésze, 34 000 fő a gépgyártásban dolgozott, de jelentős még a textilipar (15 000), a villamosgépipar (14 000), az élelmiszergyártás (13 000) és a ruházati ipar (10 000) keresőinek a száma is. Budapest vonzásának egyik következménye az is, hogy az ipari-építőipari keresők aránya a megye községeiben csak valamivel alacsonyabb, mint a városokban; szemben a többi megyével, amelyekben a városok ipari-építőipari keresőinek aránya számottevően magasabb, mint a községekben. A keresők 40%-ánál több a mezőgazdasági kereső a ceglédi, a nagykátai, a dabasi és a szobi járásban; Nagykőrös városban 39%. A megye 183 községe közül 27-ben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 60% -ot, további 48 községben a mezőgazdasági népesség aránya 40—60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 7 községben 60% felett, 75 községben 40—60% között volt. A keresők népgazdasági ági összetételének változásával együtt módosult a népesség népgazdasági ági összetétele is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 310 000-ről 220 000-re, 29%-kai csökkent, az ipari népesség 152 000-ről 260 000-re, 71%-kal emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 1949. évi közel 49%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 20%-ra esett, s így 1960. január 1-én a megye keresőinek 72%-a alkalmazásban álló, illetve termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai-szellemi munkát végzők aránya is megváltozott : 100 fizikai dolgozóra 1949-ben 16, 1960ban már 18 szellemi dolgozó jutott. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma megközelítette a 262 000-et és számuk 85%-kal volt magasabb, mint 1949-ben. Ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együt tes száma 153 000-ről (47%-kal) 81 000-re csökkent. A népszámlálás időpontjában több mint 37 000 fő volt a termelőszövetkezeti tagok száma. E változások következtében a keresők foglalkozási viszony szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Százalékos megoszlás Foglalkozási viszony 1949 1960 Alkalmazásban álló 44,8 63,0 Termelőszövetkezeti tag . 8,9 Együtt 44,8 71,9 Ebből: fizikai dolgozó 38,6 61,2 szellemi dolgozó 6,2 10,7 Önálló 31,9 11,9 Segítő családtag 16,6 7,7 Nyugdíjas 6,7 8,5 Összesen 100,0 100,0 A mezőgazdaságban az önállók és segítő családtagok együttes aránya az 1949. évi 86%-ról 59%-ra csökkent, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok aránya pedig 1960. január 1-én közel 22% volt. Még nagyobi) mértékben csökkent az önállók ós segítő családtagok aránya az ipar-építőipar ban (15%-ról 4%-ra) ós a kereskedelemben (61%-ról 3%-ra). A keresőknek több mint háromnegyed része (78%) tartozott 1960. január 1-én a szocialista szektorhoz, a magánszektorhoz tartozók aránya 22% volt. A szocialista szektorból az összes keresők 67%-a volt az állami szektor és 11% a szövetkezeti szektor részaránya. 16