1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.c. Pest megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Az egyes népgazdasági ágak közül a magánszektor részesedése a mezőgazdaságban (60%), a szolgáltatásban (22%) és az építőiparban (11%) volt számottevő. A mezőgazdasági keresők 23%-a a szövetkezeti szektorhoz tartozott. A keresőkből a 30 évnél fiatalabbak aránya az egyes népgazdasági ágak közül az iparban (46%), az építőiparban és a kereskedelemben (38%) a legmagasabb. A mezőgazdasági keresők a legidősebbek: 22—23% az 50—59 éves és a 60 éves és idősebbek aránya. A fizikai dolgozók közül a szak-, betanított munkások korösszetétele a legkedvezőbb: 41%-uk 30 éven aluli. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozók közül ezeknek aránya 14%, az 50 éves és idősebbek aránya pedig 50%. A szellemi dolgozóknál a 30 éven aluliak aránya 36%, további 30% 30—39 éves. Az önállóknál az idősebbek vannak túlsúlyban, elsősorban a mezőgazdasági önállóknál, akiknek 28%-a 50—59 éves, 42%-a pedig 60 éves és idősebb. Az egyes népgazdasági ágak közül természetszerűleg az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél nagyobb a magasabb színvonalú iskolai végzettségűek aránya. így az érettségit tett, vagy annál magasabb végzettséget szerzettek aránya a közszolgálatban a legmagasabb (37%), ezt követi a szolgáltatás (12%), a kereskedelem (11%) és az építőipar (7%). Az ipar keresőinél ez az arány 6%, a mezőgazdaság keresőinél pedig 2%. A megye ipari keresőinek 43%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát vagy szerzett ennél magasabb végzettséget. Ez az arány a mezőgazdasági keresőknél csak 14%. A megye keresői 22%-ának, 92 000 főnek volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők közül 40 000 volt önálló földműves, 52 000 pedig más főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak kétharmada fizikai dolgozó. A nyugdíjasok közül 9000 főnek volt egyéni gazdasága. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a megye 416 000 keresőjéből 334 000 fizikai (80%), közel 45 000 szellemi (11%) foglalkozású, és csaknem 37 000 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső (9%) volt. A fizikai foglalkozásúak és nyugdíjasok aránya valamivel magasabb, a szellemi foglalkozásúak aránya alacsonyabb az országosnál. A fizikai foglalkozásúak egyharmada mezőgazdasági és 31%-a ipari jellegű foglalkozást folytat. A szellemi foglalkozásúak 45%-a irodai dolgozó, egynegyede műszaki irányító és szakalkalmazott, további egynegyede kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott. A fizikai foglalkozásúak 33%-a, a szellemi foglalkozásúak 45%-a nő. A szellemi foglalkozásúakon belül a nők az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (58, illetve 57%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak csupán 14%-a nő. A fizikai foglalkozásúakból a legtöbb nő a kereskedelmi és vendéglátóipari jellegű foglalkozásúak, a mezőgazdasági, továbbá a szolgáltatási jellegű foglalkozásúak között található (62, 43, illetve 42%). Az ipari jellegű foglalkozásúaknál is elég magas a nők aránya: 32%. A megye keresőinek foglalkozási megoszlása a megye területén levő iparvállalatok profilját és a budapesti nagy iparvállalatok vonzását tükrözi. Az ipari foglalkozásúak között legtöbb a lakatos (14 800 fő), a fonó, szövő és egyéb textilipari foglalkozású (11 300 fő), a forgácsoló foglalkozású (fémesztergályos, marós, fúrós stb.: 8400 fő), a kohászati foglalkozású (olvasztár, öntő, hengerész, kovács stb.: 5200 fő). Jelentős ezen kívül a műszerészek (3400 fő), a vegyipari foglalkozásúak (3100 fő), a villamosgép-, rádió ós televíziószerelők (2600 fő), a gépjármű- és motorszerelők (2400 fő) száma. A felsorolt foglalkozású keresők az ipari foglalkozásúak 50%-át teszik ki. Az építőipari foglalkozásúak 27%-a kőműves (5500 fő) és több mint 17%-a villanyszerelő (3500 fő). A közlekedési jellegű foglalkozásúakból — a fuvarosokon és kocsisokon kívül — nagy a gépkocsivezetők, autóbuszvezetők (4500 fő) száma. A mezőgazdasági foglalkozásúak csaknem négyötöde növénytermelő és 4%-a állattenyésztő. A szellemi foglalkozásúak között — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — sok a műszaki szakalkalmazott (3200 fő), a műszaki vezető (2500 fő), a pedagógus (középiskolai tanár 390 fő, általános iskolai tanár 1800 fő, általános iskolai tanító 2300 fő), az egészségügyi szakalkalmazott (2800 fő). A megyében 530 orvos volt, 40%-kai több, mint 1949-ben. Társadalmi-gazdasági csoport A megye népességének társadalmi-gazdasági összetétele az előző népszámlálás óta jelentősen megváltozott. A népességnek több mint 46%-a volt önálló (segítő családtagokkal együtt) 1949-ben. Ezek száma 319 000-ről — nem egészen kétötödére — 126 000-re csökkent. A mezőgazdasági önállók (segítő családtagokkal) és eltartottjaik száma 159 000-rel kevesebb, mint 1949-ben. A termelőszövetkezeti tagok és eltartottjaik száma 1960. január 1-én mintegy 76 000 fő volt, a népességnek közel 10%-a, az alkalmazásban állók és eltartottjaik száma pedig 322 000-ről 519 000-re — 62%-kai — 2 Pest megye 17