1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.a. Komárom megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Jelentősen eltér egymástól a városok és a községek népességének kormegoszlása. A községekben mind a gyermekkornak, mind az öregkornak aránya magasabb, mint a városokban. Ennek következtében a 15 — 59 évesek és ezen belül a fiatalabb produktív korúak aránya a városokban meghaladja a községekét. 15 éven 15—39 40—59 60 éves Terület aluli éves és idősebb Összesen az össznépesség százalékában Községek 27,9 38,3 22,2 11,6 100,0 Városok 26,4 40,8 22,2 10,6 100,0 Összesen 27,3 39,3 22,2 11,2 100.0 A szokásostól eltérő módon alakult — rohamos ipari fejlődése következtében — Oroszlány kormegoszlása. Itt az öregkorúak aránya csupán a 4%-ot haladja meg, a lakosság közel fele 15—39 éves és majdnem egyharmada gyermekkorú. Ehhez hasonló Tatabánya kormegoszlása is. Itt az öregkorúak aránya 9%, a fiatalabb produktív korúaké pedig 42%. Ezzel szemben a megye többi városában — az ország városi népességéhez hasonlóan — erős öregedés tapasztalható, ami különösen Esztergomban mutatkozik meg, ahol az öregkorúak több mint 14%-os aránya mellett a fiatal produktív korúak aránya csupán 36%-ot ér el. Családi állapot A 15 éves és idősebb népességen belül 1949 óta növekedett a házasok és az elváltak aránya, csökkent az özvegyeké, valamint a nőtleneké és a hajadonoké. 1960. január 1-én a 15 éves és idősebb népesség több mint 70%-a volt házas és 1,4%-a elvált (1949-ben a két arány 63%, ill. 0,7% volt). Az országos átlaghoz viszonyítva a házasok aránya magas. A házasok száma közel 36 000 fővel (35%-kal), az elváltaké közel 1700 fővel (több mint 150%-kal) növekedett 1949 óta. 1949 és 1960-ban a 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása a következőképpen alakult : 1949 1960 Családi állapot A népesség Ebből A népesség Ebből férfi nő férfi nő százalékban Nőtlen, hajadon 26,8 32,3 21,6 19.9 24,2 15,8 Házas 62,8 63,3 62,3 70,2 71,4 68,9 Özvegv 9,7 3,8 15,3 8,5 3,3 13,5 Elvált 0.7 0,6 0,8 1,4 1,1 1,8 Összesen 100.0 100,0 100,0 10 0.0 100,0 100,0 A megyében is eltér egymástól a két nem családi állapot szerinti összetétele, ami különösen az özvegy nők jelentősen magasabb és a hajadon nők jóval alacsonyabb arányában mutatkozik meg. A házasok arányának növekedését elsősorban a fiatalkorú házasok számának jelentős emelkedése okozza. Pl. 1949-ben a 20—24 éveseknek 39%-a, a 25—29 éveseknek 69%-a volt házas. E két korcsoporthoz tartozók aránya 1960-ban 55%-ra, ill. 84%-ra növekedett. A fiatal nem házasok aránya a megyében az országos átlagnál is alacsonyabb. A házasok arányában a megye városai és községei között jelentős különbséget nem találunk. Az özvegyek aránya a községekben kis mértékben magasaláb, az elváltak aránya pedig a városokban mintegy kétszerese a községekének. A megye területén a házas nőknek átlagosan 100 nőre számítva 236 gyermeke született (ez az arány lényegében azonos az országossal). Az átlagos gyermekszám a községekben 254, a városokban 213. A házas nők kb. 13%-a gyermektelen, egynegyede egygyermekes, 28%-a kétgyermekes. További 27%-ának született három-öt gyermeke és a házas nők kevesebb mint 8%-a szült hat vagy több gyermeket. Elsősorban a gyermektelen, valamint az egy-és kétgyermekes nők aránya emelkedett 1949 óta. Iskolai végzettség 1949 óta nagymértékben javult a népesség iskolai végzettségi színvonala. Csökkent az írniolvasni nem tudók aránya és jelentősen növekedett az általános iskola nyolc osztályát, középiskolát, valamint egyetemet, ill. főiskolát végzettek aránya. 1949 óta az általános iskola nyolc osztályát végzettek száma (beszámítva az ennél magasabb végzettségűeket is) 35 000-rel, több mint kétszeresére növekedett. Jelenleg a megye 15 éves és idősebb népességének közel egyharmada rendelkezik legalább ilyen végzettséggel (1949-ben ez az arány kevesebb volt 19%-nál). 1

1