1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.a. Komárom megye személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

Az utolsó 11 óv alatt a 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek aránya 4%-ról 7%-ra növekedett, a 25 éves és idősebb népességből az egyetemi oklevelet szerzettek aránya pedig közel kétszeresére, 2%-ra nőtt. Az írni-olvasni nem tudók aránya a megyében fele az országos átlagnak, a nyolc általános iskolát végzetteké közel azonos azzal, az ennél magasabb végzettségűeké pedig alacsonyabb. A nők iskolai végzettsége a megyében is alacsonyabb a férfiakénál. Az írni-olvasni nem tudó nők aránya magasabb, a magasabb végzettségűeké pedig jelentősen alacsonyabb a férfiakénál. A két nem iskolai végzettségében mutatkozó különbségek azonban a legutóbbi népszámlálás óta csökkentek. így pl. amíg az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező férfiak száma 88%-kal, addig a nőké 145%-kal emelkedett. Az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkező nők száma háromszorosa az 1949. évinek, a férfiaknál a növekedés 112%-os. Ennek következtében amíg 1949-ben a legalább érettségi bizonyítvánnyal rendelkező férfiak száma 125%-kal haladta meg a nőkét, addig ez a különbség 1960-ra 80%-ra csökkent. Az iskolai végzettség nemenkénti alakulása a következő: 10 éves 15 éves 18 éves 25 éves és idősebb népességből legalább az egyetemi Nem olvas ill csak általános iskola legalább (főiskolai) olvas ' ^ osztá

ly

á

t érettségizett oklevelet végezte szerzett százalékban Férfi 1,3 33,8 9,2 3,3 Nő 1,8 31,6 5,0 0,7 Összesen 1,5 32,6 7,1 2,0 Az életkor emelkedésével csökken az iskolázottság. Amíg pl. a 15—19 évesek közel háromnegyede és a 20 — 29 évesek 56%-a végezte el legalább az általános iskola nyolc osztályát, addig ez az arány 50 éven felül 10,5 %, de a 40—49 éveseknél sem éri el egészen a 20%-ot. A 25—29 évesek 10%-a érettségizett (ezek közül 3,5%-a egyetemi oklevelet is szerzett), ez az arány a 45 — 49 éveseknél csak 5% (ill. 1,7%), a 65—69 éveseknél pedig 3,1% (ill. 1,1%). A megye területén közel 3200 egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkező személy él. a) Ezek 80%-a férfi, 90%-a produktív korú. Az összes egyetemet végzetteknek több mint 30%-a tanár, 20%-a mérnök, 10%-a jogász és 9—9%-a orvos, illetve mezőgazdasági mérnök. A városok népességének iskolai végzettsége jelentősen felülmúlja a községekét. Az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek aránya a 15 éves és idősebb népességnél a városokban közel 38% a községek 29%-os arányával szemben. Ugyanez a 18 éves és idősebb érettségizetteknél 10, ill. 5%. Nemzetiség, anyanyelv, beszélt nyelvek A megye lakosságának 99%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek és 97%-a magyar anyanyelvűnek; 8%-a (közel 21 000 fő) beszél németül, és 5%-a (több mint 13 000 fő) beszél szlovákul. A megye német anyanyelvű lakosságának csaknem fele Csolnok és Tarján községekben él, melyek lakosságának 20—25%-a német anyanyelvűnek vallotta magát. A német nyelven beszélők aránya itt 59, ill. 63% volt. Ezenkívül 11 olyan község van a megyében, ahol a német nyelvtudók aránya eléri, vagy meghaladja a 20%-ot. (Ezekben a községekben 5400 fő beszél németül.) A megye szlovák anyanyelvű népességének háromnegyed része három (Kesztölc, Piliscsév és Pilisszentlélek) községben él, az utóbbi községben a lakosság 96%-a vallotta magát szlovák anyanyelvűnek. Kereső — eltartott arány 1960. január 1-én csaknem 135 000 fő — a megye népességének 50%-a — volt kereső. Ez az arány valamivel alacsonyabb az országosnál. A keresők száma 38%-kal több, mint 1949-ben és csaknem 69%-kal több, mint 1930-ban. 1949 óta az eltartottak száma csupán kevesebb mint 10%-kal nőtt. 1949-ben és 1941-ben a népesség mintegy 44%-a, 1930-ban pedig nem egészen 42%-a volt kereső. A keresők és eltartottak aránya 1930-tól a következőképpen alakult: Keresők Eltartottak 100 keresőre Év az össznépesség százalékában jutó eltartott 1930 41,6 58,4 140 1941 44,5 55,5 125 1949 44,3 55,7 126 1960 50,0 50,0 100 a) Ezen kívül 130-an rendelkeznek egyetemi (főiskolai) végbizonyítvánnyal. 12