1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1965)

I. AZ 1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSE, FELVÉTELE ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK VÉGREHAJTÁSA

Az ellenőrzés technikai lebonyolításánál a következők szerint jártunk el: Összeállítottuk a kódolási utasítások szerint, valamennyi kódnégyzetre vonatkozóan az egyes kódnégyzetben elfogadható (lehetséges) és az el nem fogadható (lehetetlen) kódszámok jegyzékét, a kártyaterv kódoszlopainak számsorrendjében. Elkészítettük az egyes kártyákon belül vizsgálható logikai összefüggések jegyzékét. Ebben a tekintetben a rendelkezésre álló kapcsolási táblák darabszámát, a határidő korlátait és a feldolgozási, közlési táblák adatigényeit, ill. összefüggéseit figyelembevéve állapítottuk meg az ellenőrzésre kerülő fogalmi összefüggéseket, ilyenformán nem volt lehetséges valamennyi összefüggés vizsgálata. Általában kettős összefüggéseket vizsgáltunk, mivel a gyakorlat során az elegendőnek bizonyult. A népszámlálás adatainak feldolgozására jellemző, hogy a feldolgozandó anyagban jelentős számú fogalomösszevonást kellett eszközölni. A feldolgozásra kerülő anyagban témánként 2 — 3 sorozatmásolási menetet iktattunk be, így a korcsoportoknak, ági foglalkozásoknak, lakástípusoknak már összevont számai kerültek a lyukkártyára. Ezeket az összevonásokat dopplergépekkel vittük rá a kártyákra, ezzel jelentős időmegtakarítást értünk el és sok hibaforrást küszöböltünk ki. A feldolgozandó anyag rendezését rendező gépeken végeztük. A rendezési menetek és a rendező kártyák száma igen nagy volt. Az egyes feldolgozási programokon belül a gazdaságosság elvét érvényesítettük azáltal, hogy igyekeztünk az egyes műveletek sorrendjét úgy meghatározni, hogy a soronkövetkező művelet elvégzése a legkevesebb rendezést tegye szükségessé és egyes jellemző rendezési menetek után elvégeztük azokat a táblázó meneteket, amelyekhez azonos anyagfekvés volt szükséges. A rendezési kapacitást növelte a célgépek rendezési lehetősége. A táblázással egyidejűleg ugyanis egy oszlopon rendezhettünk is. A népszámlálás adatainak gépi feldolgozása (táblázási munka végzése) lényegében két ütemben történt, az egyik alapkártyás, a másik összegkártyás feldolgozás. A számítógép beérkezése után bizonyos kísérletek történtek közlési táblák elkészítésére is. A népszámlálás adatainak táblázatait általában nemcsak országos szinten, hanem részletesebb területi bontásban (községi, járási, megyei) is elkészítettük. Ha mindezeket a változatokat az alapkártyákból dolgoztuk volna fel, akkor a sokmillió kártyából állandóan új feldolgozásokat kellett volna végezni. így viszont, mert az eredményeket a legrészletesebb terület szerinti összegkártyába lyukasztották, lehetőség volt arra, hogy az alapkártyák alig egy százalékának feldolgozásával elkészültek az összevontabb területre vonatkozó táblák. Az összegkártyák táblázásával a legkülönbözőbb csoportosításban viszonylag egyszerűen és gyorsan tudtuk elkészíteni a változatokat. A végleges táblák nyomdailag, oldal- és fejrovatelőnyomással készültek, ezért áttekinthetők voltak és megfeleltek a gépi feldolgozás táblázásával szemben támasztott korszerű követelményeknek. (Az oldalrovat előnyomása azért vált lehetővé, mert a nemleges sorok kiírását az összegkártyák közé berendezett vezérkártyák biztosították.) A gépekről lekerülő táblák két főbb ellenőrzési folyamaton mentek keresztül: operatív ellenőrzésen, feldolgozott táblák ellenőrzésén. Az operatív ellenőrzés az összegkártya készítésének helyességét ellenőrizte le, a másik ellenőrzés az összegkártyákból készült előnyomott táblák tartalmi és alaki ellenőrzését végezte. Az elkészített táblák részletezése a következő: Elkészített Ebből Témakör táblák összesen községi járási megyei országos (db) területi tagoltságban készült Demográfia 14 8 6 Foglalkozás 27 4 3 6 14 Termékenység 21 1 2 18 Család-Háztartás .37 4 11 22 Épület 29 11 17 1 Lakás 28 9 13 6 Összesen 156 37 3 55 61 A felsorolt táblaszámok csak a táblák fő típusát jelölik, azok tényleges száma a különböző kombinációk és a területi részletezés miatt több tízezerre tehető. 14