Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI i960 körül világszerte népszámlálások végrehajtására kerül ismét sor. A következő magyar népszámlálás hasonlóképpen 1960 táján lesz esedékes. A népszámlálás a legátfogóbb — és egyben talán legalapvetőbb — statisztikai adatgyűjtés. Az egyes országok népszámlálásainak alapos tartalmi, módszertani és technikai előkészítése ennek természetszerű következménye. A népszámlálási előkészítő tevékenységnek a különféle népszámlálási problémák megvitatása és tisztázása a legfontosabb részlete. Ezt a munkát a korábbi — főleg legutolsó — népszámlálások tapasztalatainak az ismerete érthetően nagymértékben könnyítheti meg. Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatainak részletes és rendszeres feldolgozása eddig összefoglalóan még nem történt meg.

1 Erre ezúttal sem kerül sor. Az alábbiakban csupán a népszámlálás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos főbb adatok és tapasztalatok összefoglalására szorítkozunk; de egyben egyes népszámlálási problémákra általánosabban is utalunk. Az 1960 körül esedékes világnépszámlálás előkészítő munkája nemzetközi téren is "folyamatban van és egyre fokozódik. Ennek a nemzetközi tevékenységnek főleg európai megnyilvánulásaiba a többi népi demokratikus államhoz hasonlóan Magyarország is tevékenyen bekapcsolódott. A nemzetközi előkészítő tevékenységgel összefüggésben Magyarországon is különféle feljegyzések készültek; egyrészt a legutolsó magyar népszámlálásról, másrészt, hozzászólások formájában, a napirendre tűzött csaknem valamennyi — részben vitás — népszámlálási kérdésről is. Az alábbiak elsősorban ennek az anyagnak egyes részleteit ismertetik; mégpedig egyfelől — bevezetésképpen — az 1949. évi magyar népszámlálás előkészítésére és végrehajtására vonatkozó főbb adatokat; másfelől — kiegészítésképpen — egyes érdekesebbnek látszó népszámlálási kérdésekhez fűzött megjegyzéseinket.

2 Az idevágó fejtegetéseket ezenkívül még a népszámlálási kérdőminták és kérdőpontok, továbbá egyes fontosabb népszámlálási fogalmak és fogalmi meghatározások, végül a főbb feldolgozási és adatközlési szempontok valamivel részletesebb ismertetése is követi. Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatainak és a népszámlálási kérdéseknek ez az összefoglalása — annak ellenére, hogy távolról sem kimerítő 1 A népszámlálási közleménysorozait egyes kötetei azonban meglehetősen bőséges idevágó anyagot tartalmaznak. 2 Ezeket a most kisebb mértékben módosított (kiegészített) és átcsoportosított részleteket eredetileg a Statisztikai Szemle 1055. évi decemberi száma közölte „Népszámlálási kérdések és feljegyzések" címen. 5