Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - I. Az 1949. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása

és nem is teljesen rendszeres — a következő magyar népszámlálás folyamatban levő előkészületeire való tekintettel is időszerű lehet. I. Az 1949. évi népszámlálás előkészítése és végrehajtása* A korszerű és rendszeres népszámlálások sorozata Magyarországon az 1869. évi népszámlálással indult meg. Az azóta évtizedenként ismétlődő népességszámbavételek sorában az 1949. évi — eltekintve a területi és tartalmi tekintetben részleges időközi népösszeírásoktól, de ideszámítva a háborús okok miatt teljesen be nem fejezett 1941. évi népszámlálást — időrendben a kilencedik volt.

4 Az 1949. évi népszámlálás általában korábbi népszámlálásaink rendszerét és módszereit követte. Előkészítése és végrehajtása során — főleg tudományos és módszertani szempontokból — természetesen nemcsak a magyar, hanem az addig megismert külföldi népszámlálások tapasztalatai és a tudomásunkra jutott nemzetközi javaslatok is érvényesültek; gyakorlati szempontokból pedig mindenekelőtt a második világháború utáni politikai és társadalmi-gazdasági fejlődés nyomán felmerült időszerű — kormányzati — kívánalmak és szükségletek. Legutolsó népszámlálásunkat elsősorban éppen az időszerű, operatív kívánságok fokozottabb tekintetbe vétele különbözteti meg a korábbiaktól; ezenkívül átfogó terjedelme, a társadalmi-gazdasági szempontok erősebb hangsúlyozása, a feldolgozásoknak a múlthoz viszonyítva rendkívül meggyorsult elvégzése; végül az is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálási eredmények túlnyomó részét viszonylag igen rövid idő alatt bocsátotta a kormányszervek rendelkezésére és foglalta össze — a korábbi népszámlálásoktól eltérően azonban eredetileg nem nyilvános — közleményekben. A második világháború utáni első magyar népszámlálás a kialakult gyakorlatnak megfelelően az évtized végén, 1950. december 31-én lett volna esedékes.

5 Ezúttal azonban igen fontos országos érdekek fűződtek ahhoz, hogy a népszámlálás időpontja előbbre hozassék és azt számos rendkívüli körülmény indokolta. így a nagy háborús veszteségek; a második világháború alatt és után jelentős méreteket öltő, különféle irányú népáramlások; az 1941. évi népszámlálás amúgy sem teljes adatanyagának a szokásosnál gyorsabb és nagyobbmérvű elavulása, túlhaladottá válása a rendkívüli okok következtében; különösen pedig az ország társadalmi és gazdasági szerkezetének fokozatos, gyökeres átalakulása, a birtokmegoszlást forradalmi méretekben megváltoztató földreform, a munkaerőgazdálkodás tervbevett kiépítése, nagy horderejű igazgatási feladatok előkészítése, a tervgazdálkodás első háromévi eredményeinek ellenőrzése; és legfőképpen az első ötéves terv megalapozása. A népszámlálás időpontjának korábbrahozásáról már a felszabadulást követő hónapokban és azután is ismételten volt szó. Történtek is bizonyos 3 Ismertetésünk csak a főbb adatok összefoglalására szorítkozik; egyes ezúttal nem érintett fontosabb szervezési stb. kérdésekről ai Statisztikai Szemle 104*9. évi 7—8. száma (133—138. old.) emlékezett meg. 4 A II. József-féle 1784. évi (pontosabban 1784/5., III. a revíziókkal 1784—1787. évi) népszámlálást és a két — 1850. (1850/51.) és 1857. évi — osztrák népszámlálást is figyelembe véve az 1949. évi népszámlálás a tizenkettedik általános népességszámbavétel volt az országban. 5 Ettől a gyakorlattól — eltekintve a nem 1870., hanem már 1869. december végén végrehajtott első magyar népszámlálástól — csupán a technikai okokból egy hónapos eltolódással, 1041. január végén lefolyt utolsóelőtti népszámlálás tért el árnyalatilag. 6