Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)
NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - V. Főbb feldolgozási szempontok
ször kiinduló pontul szolgált. Az idevágó feldolgozási tábla egyébként a koréves bontáson kívül ötéves és különleges korcsoportok (pl. csecsemőkor, iskolaköteles kor, a munkábalépés kora stb.) szerint is részletezte a népességet. 4 7 Életkor-kombinációban — korcsoportok szerint tagolva 4 8 — készültek el 1949-ről még a következő feldolgozások: a népesség műveltsége (iskolai végzettsége és írni-olvasni tudása), az egyéni és ági foglalkozások nem egészen sikerült egyvelegében és kissé hézagosan a népesség foglalkozása, foglalkozási viszonya, keresőtevékenysége és eltartottsága, továbbá munkanélkülisége, testi fogyatékossága, hadi és háborús polgári gondozottsága s végül a házasságban élő vagy élt nők gyermeklétszáma. Bizonyos kor-vonatkozásokat tartalmazott a családstatisztikai feldolgozás is; ennek keretében ugyanis a „családban élő" 14 évnél fiatalabb gyermekek száma, valamint a családok megoszlása ily korú gyermekeik száma szerint is megállapítást nyert. 4 9 A kortényező annyira központi rugója és magyarázója a népesedési jelenségeknek és a népességszerkezetnek, hogy az elkészült kor-kombinációs feldolgozások indokolása — úgy hisszük — teljesen felesleges. Ezzel szemben meg kell említeni, hogy néhány nem lényegtelen kor-kombinációs szempont vagy már a népszámlálás előkészítése során — főleg költségvetési okokból, ill. a munka gyors elvégzésének biztosítása céljából — maradt ki a feldolgozási tervből, vagy a kétségkívül nagyra méretezett feldolgozási terv 1949 elején történt — szerintünk nem mindig eléggé megokolt — egyszerűsítése következtében töröltetett. így elmaradt a főiskolai oklevelek és középiskolai érettségi bizonyítványok részletezése tulajdonosaik kora szerint, az anyanyelvi, nemzetiségi, nyelvismereti, vallási és születéshely-adatok korcsoportonkénti tagolása (egy kiegészítő feldolgozás csupán az izraelita vallásúak kormegoszlását rögzítette, ami a zsidóság különleges mérvű háborús veszteségeinek felméréséhez adott jó támpontokat). Holott a megfelelő feldolgozások elvégzése tanulságosan világíthatta volna meg pl. a főiskolás-utánpótlás kérdését, a nyelvi-nemzetiségi átrétegeződést, a belső vándorlás sajátosságait stb. Ezenfelül tapasztalataink szerint még tervbe sem vett további kor-feldolgozások lettek volna szükségesek a kereső—eltartott kérdés átfogó és családnagyság szerinti mélyrehatóbb megvilágításához és például a lakásviszonyok népességi és családi szempontokból is behatóbb áttekintéséhez is. A népesség családi állapotáról a kor-kombináción kívül csak a házastermékenységi adatokkal egybevetve készült — a foglalkozási vonatkozásokra csak részben és nem megfelelően kiterjedő — feldolgozás. Holott a családi állapot-megoszlás ismerete pl. gazdasági ágak—foglalkozások szerint teljes részletezésben is tanulságos lenne. Idevonatkozóan azonban — a házas termékenységi feldolgozásoktól eltekintve — a női népesség csupán egy részének, a hajadonoknak kormegoszlásáról készült egy kiegészítő feldolgozás; erre a foglalkozási feldolgozások ismertetésénél még visszatérünk. 4 7 Az ilyen különlegesebb kor-részletezés a következő volt: 1 évnél fiatalabbak, 1—4, 5, 6. 7—9, 10—11, 12—14, 16—16, 17, 18, 19 évesek; 80 évesek és idősebbek; a 20—79 éves népesség részletezése ötéves korcsoportok szerint történt. 4 8 A korcsoportosítás a különböző feldolgozásokban eltérő volt. A műveltség—életkor kombinációs feldolgozás például egyezett a kor—családi állapot egybevetését tartalmazóval (csak a 6 évnél fiatalabbak szerepeltek — érthetően — egybefoglalva); a foglalkozási feldolgozás a 7 évnél fiatalabbak és a 7—14 évesek kategóriáin kívül a többi korcsoportot a 47. jegyzetben foglaltaknak megfelelően adta stb. 4 9 Ez a gyermekszám — és hasonlóképpen a házas-termékenységi feldolgozás gyermeklétszáma — nemek szerinti bontás nélkül készült. 37
