Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - V. Főbb feldolgozási szempontok

Ezzel szemben a gyermeklétszámra, a házassági termékenységre vonatkozó adatanyag 1949-ben is lényegesen behatóbban, többszörös kombinációban dolgoztatott fel. Ez a feldolgozás a nemcsak nálunk, de külföldön is elég általános gyakorlat szerint csak a házasságban élő vagy élt nőkre terjedt ki (a születések zöme ugyanis ezektől származik és megfelelő adatszolgáltatás is csupán tőlük várható). Külön feldolgozási táblák készültek a férjes, az özvegy, a törvényesen elvált és a különváltan élő nőkről. A feldolgozás az ebbe a négy családi állapot-kategóriába tartozó nők számát egyfelől az összesen született, másfelől a népszámláláskor életben levő gyermekeik száma (0, 1, 2, 3 stb.) szerint mutatta ki és egy erősebben összevont gazdasági ági—feldolgozási viszony kombinációban folyt olymódon, hogy eredményei a termékenységnek népgazdasági ágankénti és társadalmi rétegenkénti alakulásáról is képet adhattak; mégpedig külön a keresőkről és külön az eltartottakról (az előbbieknél saját, az utóbbiaknál eltartójuk ági foglalkozása és foglalkozási viszonya alapján). Minthogy a termékenység alakulásánál a kortényező — és ezzel összefüggően a házasságtartam — hatása döntő jelentőségű, a gyermeklétszám részletezése korcsoportonként történt,

5

0 illetőleg a férjes asszonyokról a korkategóriákon belül házasságtartam csoportok szerint is.

5

1 Az ezen a módon nyert rendkívül sokszínű anyagot a nők említett négy kategóriájáról az összesen született gyermeklétszámnak a népszámláláskor élő gyermekek számával egybevetett feldolgozása egészítette ki, mely külön készült el — de minden további (kor- és foglalkozási) tagolás nélkül — a 45 évnél fiatalabb és a 45 éves és idősebb nőkről. A műveltség (iskolai végzettség) kérdésköréről kétféle — viszonylag elég sok szempontra kiterjeszkedő — feldolgozás számolt be. Egy alapvető adatcsoportosítás, mely a főiskolai oklevelet, a főiskolai végbizonyítványt és az érettségi (képesítő) bizonyítványt szerzett egyének számát, továbbá iskolatípusonként (közép- és középfokú iskola; középfokú szakiskola; általános, elemi és nép-iskola) az egyes osztályokat elvégzettek, végül az egyéb írni-olvasni tudók, a csak olvasni tudók és a teljesen analfabéták számát állapította meg (és ezenkívül az érettségi bizonyítványok, valamint a dolgozók iskolájában érettségi bizonyítványt szerzett egyének számát is); és egy kiegészítő feldolgozás, mely a különféle főiskolai okleveleket és érettségi (képesítő) bizonyítványokat részletezte. Az előbbi feldolgozás egyfelől korcsoportok szerint, másfelől — de csak a keresőkről — összevont ági foglalkozás—foglalkozási viszony kombinációban is rendelkezésre áll, az utóbbi minden kombinációt nélkülöz. Az eredeti feldolgozási terv szerint ez a feldolgozás is a korcsoportok és (külön) az ági foglalkozás—foglalkozási viszony kombinációjában készült volna el; ezeknek a feldolgozási szempontoknak az elhanyagolása tapasztalataink szerint nemcsak elvileg, hanem gyakorlatilag sem volt indokolt: az adatokra ismételten lett volna szükség operatív és egyéb célokból.

5

2 5

0 Az osztályozás a következő volt: 14—10. 20—24, 25—29, 30—»4, 35—30, 40—44, 45—49, 50—59, 60—69 évesek, 70 évesek és idősebbek. 5

1 A következő csoportosításban: 2 évnél rövidebbb, 2—4', 5—9, 10—44, IS—19, 20—20, 30—39, 40—49. 50 éves és ennél hosszabb házasságtartammal. A házasságtartamra vonatkozó adatok elvi hibája', hogy kiszámításuk a második és> későbbi házasságokról is az első házasságkötés időpontjától' történt; egészen helyes képet tehát csak az első házasságban élők adatai nyújthatnának. Ehhez képest a feldolgozás aiz első házasságban élőkről külön folyt, de ez a feldolgozási szakasz sajnos nem fejeződött be teljesen. 5

2 A foglalkozási kombirációban általunk nemcsak 1949-ben, hanem már 1930-ban is javasolt feldolgozás egyik alkalommal sem készült el, míg az 1041-ben nemcsak javasolt, .de a feldolgozási tervbe is felvett feldolgozás elvégzését a népszámlálás háború-okozta félbeszakadása akadályozta meg. (Az életkorral egybevetett oklevél-feldolgozás egyébként 1941>-ről rendelkezésre áll.) 38