Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - V. Főbb feldolgozási szempontok

A népességre vonatkozó 1949. évi adatfeldolgozások három — egymással többé-kevésbé összefüggő — részre oszthatók: a szorosabb értelemben vett demográfiai, a foglalkozási és a mezőgazdasági feldolgozásokra. A számlálólap-anyag e feldolgozásaihoz sorolhatjuk még a lakásösszeírólapok és a házigyűjtőívek közvetlenebbül népességi vonatkozású adatainak feldolgozásait, valamint a családstatisztikai feldolgozásokat is. A feldolgozások kombinációs bősége és a feldolgozási szempontok egybeszövődése miatt az 1949-es feldolgozási művelet főbb részleteit nem a munkálatok jellegzetesebb szakaszai, hanem a fontosabb feldolgozási szempontok összefüggőbb csoportjai szerint ismertetjük. * A népességi adatfeldolgozások első alapvető szempontja a két nemre vonatkozó adatok csaknem következetes külön feldolgozása volt. A teljes társadalmi egyenjogúság elismerése ellenére a férfi és a női népesség struktúrája oly sok és annyira alapvető különbségeket mutat, hogy a két nem adatainak különválasztása 1949-ben is nemcsak indokolt, hanem egyenesen szükségszerű volt. Ennek elmulasztása igen sok esetben a valóságos különbségeket elmosó átlagadatokat eredményezett volna. A mezőgazdasági feldolgozások közül azonban csupán a gazdaságnélküliek és a gazdasággal rendelkezők számát (az utóbbiakét gazdaságnagyság-kategóriánként) kimutató alapfeldolgozás készült el külön, a férfiakról és külön a nőkről; a többi mezőgazdasági feldolgozásban a két nem megkülönböztetésére már nem került sor. Ez egyrészt feldolgozás-technikai okokkal volt indokolható, másrészt azzal, hogy mezőgazdasági szempontból olyan demográfiai momentum, mint a két nem, szinte közömbös. Tudtunkkal nem is merült fel olyan adatigény, mely a férfiak és nők részletesebb mezőgazdasági adatainak külön feldolgozását egymagában is indokolta volna. Más a helyzet akkor, ha a mezőgazdasági adatokat népességi jellemzőknek is tekintjük; ebben az esetben ugyanis az a tény, hogy általában a férfi a családfő és a gazdasági életben még mindig valamivel intezívebben vesz részt, a két nemre vonatkozó mezőgazdasági adatok külön feldolgozását eléggé megindokolta volna; az egész népességre vonatkozó intenzitási és egyéb arányszámok (pl. a földosztásban részesültek aránya stb.), bár valóságot tükröznek, nem olyan kifejezőek, mint a csupán a férfiakra vonatkoztatott megfelelő arányszámok. Ezzel egyébként csupán a jövő szempontjából kívánunk figyelmeztetni arra, hogy a feldolgozások megtervezésénél még az ilyen másodlagosnak látszó szempontokat is érdemes megfelelően mérlegelni. Ugyancsak alapvető a népszámlálási feldolgozások szempontjából az életkor kérdése: a legtöbb adatsor keveset mond a kor-kombináció nélkül. Ezért 1949-ben a korábbi magyar népszámlálásokhoz hasonlóan a legfontosabb ismérvek majdnem mindegyikéről a koradatokkal való egybevetésben is készült feldolgozás. Az életkor-adatok legrészletesebb feldolgozási táblája a népesség koralkatáról életkorévenként — egyben, mint említettük, születési évjáratok (évfolyamok) szerint — rajzolt képet, mégpedig a lakosság családi állapotmegoszlásával egybevetve. Ez a feldolgozás nemcsak önmagában becses — mégpedig gyakorlati-operatív és tudományos-népleírási szempontokból egyaránt —, hanem az adatoknak a népszámlálást követő évekre szóló továbbvezetésénél, a népszámlálás utáni évek tisztított népmozgalmi aránvszámainak kiszámításánál, családstatisztikai stb. becsléseknél is a legtöbb36