Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)
NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - IV. Népszámlálási fogalmak és fogalomeghatározások
családtagoknál a családi állást, tanulóknál, egyetemi, főiskolai hallgatóknál pedig ezt a minőségüket kellett a foglalkozási kérdésbe bejegyezni. 3 8 A foglalkozási viszony kérdőpontja arra keresett választ, hogy a megszámlált milyen minőségben folytatja foglalkozását; ez a kérdés egyben a társadalmi rétegeződés alakulásának megvizsgálásánál is alapul szolgált (természetesen más rokon tartalmú kérdőpontokkal egyetemben). A segítő családtagok közé — a foglalkozási csoportosításnak ebbe a nehezen meghatározható, talán legbizonytalanabb kategóriájába — mindazok a családtagok számíttattak, akik az önálló családfő vagy a család egy más (önálló) tagjának foglalkozásában, gazdaságában, műhelyében, üzletében fizetés nélkül rendszeres segítő tevékenységgel tényleg közreműködtek (a feldolgozási gyakorlat szerint a mezőgazdaságban például a feleség és csaknem valamennyi 15—65 éves családtag, de általában a még gondozásra szoruló egy vagy többgyermekes feleség nélkül). A foglalkozási adatok bejegyzésének alapja mindig a főfoglalkozás volt; vagyis az a foglalkozás, amely a megszámlált megélhetését elsősorban biztosította. 3 9 Mezőgazdasági tekintetben főleg három alapvető fogalmi kategóriára kellett fokozott figyelmet fordítani: aj a főfoglalkozás szerint földbirtokosokra (földbérlőkre), — ennek a kategóriának a kimutatása a gazdasági ági kategorizálás fogalomkörébe tartozott; b) az összes földtulajdonosokra és földbérlőkre, akik közé főfoglalkozásukra való tekintet nélkül minden földtulajdonnal (bérelt földdel) rendelkező soroltatott, — ezek számbavétele részben a ház- és földtulajdon feldolgozások, részben a mezőgazdasági adatcsoportosítások keretében történt meg; c) a gazdasággal rendelkezőkre, vagyis azokra, akiknek sajátkezelésű földjük volt, — ezeknek számáról, megoszlásáról és viszonyairól a népszámlálás mezőgazdasági statisztikai feldologozásai számoltak be. Az említett fogalmakkal kacsolatban megjegyzendő azonban, hogy például a földtulajdon számbavételnél nem a jogilag földtulajdonosok teljes kimutatása volt a főcél, hanem a család gazdasági-társadalmi helyzetének minél pontosabb megrögzítése. Ennek megfelelően, ha egy család tagjainak — a házastársaknak, a fel- és lemenőknek — közösen kezelt (művelt) földjei voltak, akkor ezek földjét nem az egyes családtagoknál, hanem a családfő számlálólapján kellett — annak földtulajdonával egybefoglalva — kimutatni. Ez nemcsak a több évtizedes magyar népszámlálási gyakorlatnak felelt meg, hanem pl. a társadalmi rétegeződés helyes kimutatásának is mintegy előfeltétele volt. * A foglalkozási, ill. társadalmi-gazdasági kérdéskörnek már a fogalmi kérdések tárgyalásával kapcsolatban is szükségesnek látszó átfogóbb — a feldolgozási szempontokat is tekintetbe vevő — áttekintése során, a legutolsó népszámlálásnak most ismertetett fogalmi kérdéseivel kapcsolatban főleg arról indokolt itt részletesebben is megemlékezni, hogy több évtizedes tapasztalatok szerint ebben a témakörben különösen a kereső—eltartott fogalom elbírálása mutat eltéréseket nemzetközi szinten, de (időbeli tekintetben) egy-egy államon belül is. Ezért a továbbiakban a foglalkozási statisz3 8 ,,Foglalkozás nélküli" megjelölés, vagy a kérdőpont válaszolstlanul hagyása esetében ugyanis a teljesség ellenőrzésére s az adatok elbírálására hiányzott volna a megfelelő támpont. 3 9 Az időszaki vagy mellékfoglalkozás bejegyzésére külön kérdőpont szolgált. 29
