Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)
NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - IV. Népszámlálási fogalmak és fogalomeghatározások
életkorévek (pl. a 0, 1, 2 stb. évesek) a megfelelő születési évjáratokkal (az 1948-ban, 1947-ben, 1946-ban stb. születettekkel) pontosan azonosak voltak. A korstatisztikának ez a két alapvető — de egymástól más időpontú népszámlálások esetében eltérő — fogalma tehát 1949-ben is teljesen megegyezett egymással; ez már eleve kizárta azt, hogy ebben a vonatkozásban különlegesebb fogalmi problémák merüljenek fel; a többi fogalmi kérdés megoldását pedig az 1949. évi életkor-feldolgozások részletessége könnyítette meg. 3 1 A családi állapot tekintetében sem jelentkeztek az 1949-es számbavétel előkészítése alkalmával nagyobb fogalmi nehézségek. A korábbi népszámlálások szigorúan jogi alapon nyugvó fogalmi kategóriái (nőtlen, hajadon; házas; özvegy; törvényesen elvált) azonban 1949-ben a „különváltan élők" kategóriájával bővült, abból a célból, hogy így a házasok sorából a még el nem vált, de már nem együttélő réteg különválasztható legyen. 32 Minthogy azonban az adatszolgáltatás ebből a szempontból nem volt teljesen kifogástalan és homogén, a fogalom-körnek ez a kibővítése nem vált be teljesen. A családi állapot-megoszlás számbavételétől teljesen független — sőt nem is a számlálólap, hanem a lakásösszeírólap adatain alapuló — 1949. évi családstatisztika nem a biológiai család-fogalomból, hanem az „együttélő család" fogalmából indult ki. Az 1949-es családstatisztikai munkálatok folyamán az embereknek általában olyan csoportját tekintették családnak, melyben a tagokat házastársi vagy vérségi kötelék és közös háztartás fűzte össze. 3 3 Az első teljes országos családstatisztika egyébiránt az említett család-fogalmat további kategóriákra is felbontotta, így egyrészt a gyermeknélküli és a gyermekes, másrészt a kisgyermekes (14 évnél fiatalabb gyermekkel bíró) és a kisgyermek nélküli családokra, továbbá a két- és egyszülős családokra s a felmenőket és más rokonokat is magukba foglaló és az azok nélküli családokra; illetőleg mindezeknek a kategóriáknak kombinációira is. A népesség teljes elszámolása céljából megkülönböztette ezenkívül a különféle családtöredékeket, úm. a részcsaládokat, 3 4 az egyedülállókat és a más családtöredékeket is. 3 5 A családi, népszaporodási vonatkozások miatt az 1949. évi népszámlálás fokozott figyelmet fordított a „gyermek-fogalom"-mal összefüggő kérdésekre. Ez a fogalom 1949-ben többféle variációban szerepelt. Az életkorstatisztika például a legmegszokottabb koréves — kronologikus — alapon határozta meg a gyermekek fogalmát: a 15 évnél fiatalabbakat sorolta ide. A házas termékenységre vonatkozó kérdőpont a házas, özvegy, elvált és különváltan élő népesség házasságból (házasságaiból) származó összesen 3 1 így az 1'949. évi népszámlálás az összehasonlíthatóság biztosítása céljából a nagyobb korosztályok korábbi fogalom-meghatározását ugyan megtartotta — eszerint a gyermekkorbaj a 15 évnél fiatalabbak, az alsó munkabírókorba a 15—39 évesek, a felső munkabírókorba a 40—59 évesek, az öregkorba pedig a 00 évesek és idősebbek tartoznak (mégpedig férfiak és nők egyaránt); a feldolgozások részletessége azonban más — pl. munkaerőgazdálkodási. oktatási stb. — statisztikák fogalmainak megfelelő korcsoportosítások elkészítését is általában könnyűszerrel lehetővé tette. 3 2 Azok azonban, akik csa-k lakás-nehézségek miatt, vagy kereseti okokból nem éltek közös háztartásban, nem számítottak különváltan élőnek. 3 3 Családnak számítottak még közös háztartás esetében nem házaisok együttélései is. 3 4 Egymással oldalági rokonságban, sógorságban levő együttélő személyek. 3 5 Kosztos diákok, a családdal együttlakó alkalmazottak stb. 26
