Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - II. Megjegyzések néhány fontosabb népszámlálási szempontról és kérdésről

társadalmi és gazdasági fejlődés ütemének fokozódása következtében, egy­behangzóan arra mutatnak, hogy a szűkebb terjedelmű, de országos idő­közi népszámlálások problémájával a következő évtizedben érdemes lesz foglalkozni. Az időszakosság kérdésével függ össze a népszámlálások időpontjának, az eszmei időpontnak kérdése is. A magyar népszámlálások eszmei időpontja következetesen a decem­ber 31. és január 1. közti éjfél volt. 1 2 Az 1949. évi népszámlálást is ebben az időpontban: az 1948. december 31-ről 1949. január l-re virradó éjféli állapotnak megfelelően kellett végrehajtani. A téli időpont eddigi tapasztalataink szerint Magyarországon időjárási okokból csak kivételes esetekben okozott komolyabb helyi nehézségeket (például a Duna árvize az 1941. évi népszámlálás alkalmával egyes duna­menti községekben); ezen a téren zökkenők 1949-ben sem mutatkoztak. A decembervégi időpont alapulvétele mindeddig egyéb szempontokból sem okozott nagyobb nehézségeket. Így az adatgyűjtés általában — 1949-ben is — a belső népáramlások, lakóhely- és foglalkozás-változtatások szem­pontjából meglehetősen nyugodt, normális mozgású időszakra esett. Bizonyos mértékig kedvezőtlenül befolyásolta viszont — a korábbiak­hoz hasonlóan — az 1949. évi népszámlálást az, hogy a számlálás idején, az év végi iskolai szünidő miatt és az év utolsó napjaiban, hetében élénkebb üdülő- és idegenforgalomra való tekintettel, az ideiglenes lakóhelyváltoz­tatások száma az érintett népességcsoportokban nyilvánvalóan nagyobb volt, mint a téli hónapokban általában. Ez — tekintettel arra, hogy az 1949. évi népszámlálás adatai a jelenlevő népességre vonatkoztak — idegenfor­galmi gócokon, iskolai központokban kétségkívül befolyásolhatta vala­mennyire a népesség számának és összetételének alakulását, bár az adatok felhasználását alig zavarta. Figyelembevéve egyes technikai előnyöket (összehasonlíthatóság; koradatok könnyebb és pontosabb elbírálása; a kor­évek és a születési évjáratok azonossága; legmegfelelőbb kiindulópont a népességi adatok továbbvezetésére stb.), a decembervégi eszmei időpont, ha elvileg és gyakorlatilag nem is tekinthető a legkifogástalanabbnak, a magyar népszámlálások számára — legalábbis eddig — eléggé megfelelő volt. Elvileg egyébként a téli népszámlálások mellett időről-időre — na­gyobb időközökben — a népességi viszonyok elütő (pl. nyári) időpontban való számbavétele is indokolt volna. Magyarországon már régebben és ismételten felmerült az a gondolat, hogy érdemes lenne valamelyik év­tizedvégi népszámlálást követő vagy megelőző nyáron egy tárgyilag egé­szen szűkkörű — és főleg a részletek tekintetében esetleg csak képviseleti alapon nyugvó — népességszámbavételt végrehajtani. Ennek adatai a nyári-téli (mezőgazdasági-ipari) népességi, foglalkozási, lakóhely- stb. eltolódások méretét és jellegét — a téli népszámlálás adataival egybevetve — jól jellemezhetnék. * A népszámlálás szervezési kérdései közül a központosítás vagy (területi és tárgyi) széttagolás kérdése érdemel elsősorban figyelmet. 1 2 Csak 1941-ben to-lódott el ez az időpont az említett okokból egy hónappal. 16

Next

/
Thumbnails
Contents