Thirring Lajos: Népszámlálási kérdések / Az 1949. évi népszámlálás tapasztalatai (1957)

NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDÉSEK. AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS TAPASZTALATAI - II. Megjegyzések néhány fontosabb népszámlálási szempontról és kérdésről

népszámlálás fontosságát az is kifejezte, hogy végrehajtásáról, ha nem is, mint korábban, népszámlálási törvény, de legalább azt helyettesítő kormányrendelet intézkedett. A leghatásosabb támogatást a tulajdonképpeni számlálási művelet előtt és alatt kifejtett, elég sokoldalú propaganda jelentette. Főleg a sajtó- és rádiópropaganda volt igen élénk, számos felvilágosítóés magyarázó-közlemény, népszámlálási hír (figyelmeztetés, utasítás stb.) közlésével; szerep jutott a népszámlálást előkészítő propagandában a filmhíradónak is. A hivatalos szerveken kívül társadalmi intézmények, tömegszervezetek is hozzájárultak a lakosság tájékoztatásához, felvilágosításához, a népszámlálás jelentőségének általános megismeréséhez. Az 1949. évi népszámlálás végrehajtása nagy feladatot rótt a statisztikai szervezetre. Ezt a feladatot a lakosság általában kielégítő megértése s az irányítókörök támogatása következtében nagyobb zökkenők nélkül lehetett megoldani. A munkálatok során komolyabb nehézséget tulajdonképpen csak az előkészítésre adott — és többek között megfelelő próbafelvétel lehetőségét is teljesen kizáró — (alig néhány hónapnyi) idő abnormis rövidsége, az általában túlságosan rövid feldolgozási határidők, a géppark késői biztosítása miatt kézire tervezett feldolgozások gépire való átdolgozásának időbeli akadályai, a központi személyzet (és kisebb mértékben a számlálóbiztosi kar) indokolatlanul erősmérvű hullámzása, kicserélődése, a gépek kezelésében jártas munkaerők kezdeti hiánya, nem utolsó sorban pedig az adatgyűjtésnek — főleg a számlálásnak, de részben a feldolgozásnak is — kétségtelen, bár nagyobb részben nem statisztikai természetű túlméretezése okozott. Az utóbbi körülmény szinte természetszerű következménye volt annak, hogy a második világháború utáni első népszámlálásnak sok követelménynek kellett megfelelnie. így egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a kormányzati, igazgatási problémák megoldása érdekében felmerült igen nagy és sürgős adatszükségletet gyorsan kielégítse; másfelől bizonyos mértékig az eredetileg ugyancsak az 1949. évre tervezett, de elmaradt mezőgazdasági összeírást is pótolnia kellett; ezenkívül feladatkörébe tartozott az is, hogy adataival a különféle és sok tekintetben alapvetően megváltozott folyamatok, az igen nagymérvű társadalmi és gazdasági átalakulás jelenségeit korszerűen, de a múlttal való összehasonlítás lehetőségének biztosításával jellemezze. Minthogy a munkálatok gyors és kielégítően pontos lebonyolítását az említett nehézségek nem érintették túlságosan nagy mértékben, az 1949. evi népszámlálás megnövekedett feladatait általában időben és megfelelően oldhatta meg. II. Megjegyzések néhány fontosabb népszámlálási szempontról és kérdésről Az 1949. évi népszámlálás vázlatos ismertetését a továbbiakban elsősorban néhány általánosabb érdekű népszámlálási kérdéshez fűzött észrevétellel egészítjük ki. Az inkább csak példaszerű — a népszámlálási kérdések körét távolról sem kimerítő — megjegyzések sorrendje nagybanegészben a genfi nemzetközi népszámlálási értekezlet anyagának sorrendjét követi. Tekintettel arra, hogy észrevételeink a magyar népszámlálások tapasztalatain alapulnak, azok egyben saját népszámlálási problémáinkra, sajátosságainkra is utalnak. <L: 11