1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)
Dr. KOVACSICS JÓZSEF: TANYÁK, TELEPEK, PUSZTÁK ÉS KÜLTERÜLETEK NÉPESSÉGE 1949-BEN
Dr. KOVACSICS JÓZSEF : TANYÁK, TELEPEK, PUSZTÁK ÉS KÜLTERÜLETEK NÉPESSÉGE 1949-BEN Az 1949-es népszámlálás időpontjában 1 592 897 lakos élt külterületen; az ország lakosságának 17,3%-a. Ez a másfélmilliónyi népesség a feudalizmus és kapitalizmus igájában különösen sokat szenvedett. Évszázadokon keresztül még jobb-n el volt zárva a kultúrától, ki volt rekesztve a közösségi életből, szociális és kulturális intézményekből, mint a falusi vagy városi nincstelenek. Nem csoda tehát, hogy a külterületi népesség demográfiai adatai' egészen más képet mutatnak, mint a tömören élő városi és falusi népesség statisztikai adatai. Ahhoz, hogy az 1949-es népszámlálásnak a külterületi népességre vonatkozó — e tanulmány keretében közölt — adatait helyesen tudjuk viszonyítani az ország többi népességéhez, ismernünk kell a külterületi települések kialakulásának körülményeit, valamint az itt élő népesség számának alakulására, összetételére befolyással bíró tényezőket. A török világ falupusztítása Az Alföld községhálózata a török és tatárdúlás idején egészen megfogyatkozott. Az eperjesi vándorgyűlés memoranduma szerint az Alföldön ,1699-ben m^r közel 900 falu pusztult el. Nem egy megye volt, ahol a török hódoltság alatt száznál több falu vált lakatlanná. Bács-Bodrog megyében közel 500, Csanád megyében 283, Pest megyében az 1650. évi összeírás szerint 268 község pusztult el. Csongrádban 180, Szabolcsban 106, Békés- # ben szintén közel 100 az elhagvott és leégett községek száma. Igen nagy falupusztulás volt az alföldi városok körül is, ahol épp a falunusztulás következmények«Dpen al ckul+a'k ki a nagy községhatárok. Debrecen határában 22 község pusztult el, Hód_ mezővásárhely határában 17, Kecskemét határában 7 község állott. 77
