1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

REDEI JENŐ: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK OSZTÁLYSZERKEZETE AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN

számlálás időpontjában ezeknek száma mintegy 120 000-rel, 1950 végén pedig,mintegy 400 000-rel volt magasabb, mint 1930-ban. Jelentékeny mértékben növekedett a közlekedési munkások és eltartottjaik száma, a növekedés 1930-hoz képest mintegy 90 000. Csökkent ezzel szemben a kereskedelemben foglalkoztatott munkások száma. A hároméves terv és az ötéves terv első esztendeje tehát megnövelte az ipari munkásság, elsősorban a nagyüzemi munkásság számát. Ez együtt járt a munkanélküliség megszüntetésével. A számok igazolják Gerő elvtárs szavait: „ . . .Az ötéves terv Magyarországon együtt fog járni a munkásosztály létszámának igen jelentékeny megnövekedésével... Ez a növekedés, természetesen, nemcsak azt jelenti, hogy megnő a munkásosztály súlya a népgazdaságban, hanem egyben azt is, hogy méginkább megszilárdul a munkásosztálynak és pártjának, élcsapatának vezető szerepe az országban, az államhatalomban, a munkásparaszt szövetségben."

1

2 3. A nagybirtokos és nagytőkés osztály felszámolása, a középburzsoázia korlátozása A tőkések, kulákok és egyéb nemdolgozó, vagy parazita jellegű foglalkozásúak csoportjába sorolták a 25—100 és 100-náI több kat. holddal rendelkező gazdálkodókat, állattenyésztőket, alkalmazottat tartó iparosokat, kereskedőket, önálló fuvarosokat, vagyonukból élőket s egyéb tőkés foglalkozásúakat. A kulákok közé számították azokat a 25 kat. holdnál kisebb területen gazdálkodókat is, akik gazdaságának egy része szőlő, kert vagy gyümölcsös (az ilyen területeket ötszörösen számították), továbbá az egyéb foglalkozású, de 25 kat. holdnál nagyobb földtulajdonnal rendelkezőket. A kereskedők e csoportba való besorolásával kapcsolatban idéznünk kell Gerő elvtárs Pártfőiskolán tartott előadásának szavait: „A tőkés szektorhoz kell számítanunk az egész magánkereskedelmet, függetlenül attól, hogy foglalkoztat-e idegen munkaerőt vagy sem. Figyelembe kell venni, hogy a kereskedő értéket nem termel, hanem a kereskedelmi tevékenysége folyamán a szocialista szektorban termelt terméktöbblet vagy a tőkés, illetve haszonra termelő szektorban termelt érték, illetve terméktöbblet egy részét realizálja, mégpedig általában nagyobb részét, 1

2 Gerő Ernő: Harcban a szocialista mezőgazdaságért, Szikra, Budapest, 1949, C3 4. old. 46