1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

REDEI JENŐ: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK OSZTÁLYSZERKEZETE AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN

a falun él, saját tapasztalatából tudja. A két véglet, az egyik oldalon a kulákság, a másik oldalon a szegényparasztság, kevesebb lett s a lakosság többsége közeledni kezdett a középparasztság színvonalához."

7 A földreform eredményeként ugyanez a folyamat játszódott le nagyjában és egészében nálunk is. Ha tekintetbe veszszük, hogy az 5—10 kat. holddal rendelkezők is részben középparasztok, részben a középparasztság határán helyezkednek el, megállapítható az 1949-es népszámlálás adataiból, hogy az öszszes gazdasággal rendelkező népesség 57 százaléka helyezkedik el az 5—25 kat. holdas kategóriában. Sőt, ha a gazdasággal rendelkezőkből leszámítjuk a túlnyomóan bérmunkából élő, nr'ntegy 70 000 0—1 kat. holdas földművest, akkor a módosabb kisparaszti és középparaszti gazdaságok aránya még magasabb, 62 százalék lesz. A népszámlálás adatai tehát azt mutatják, hogy a magyar falun is lejátszódott az a folyamat, amit Lenin ,,középparasztosításnak" nevezett. Természetesen a népszámlálás adatai, amelyeknek alapján az egyes kategóriákba való besorolás csak a földbirtok nagysága szerint (helyesbítve a gazdaságterü]et minőségével) történik, csupán megközelítő képet adnak erről a folyamatról, azonban arányaiban kétségtelenül helyesen szemléltetik. Nem lenne helyes azonban ezt a középparaszti helyzetet nagyon is kielégítőnek feltételezni. Szem előtt kell tartani Rákosi elvtárs szavait: ,,A Szovjetunióban a szövetkezés egyik serkentője az volt, hogy a középparasztok tízévi kínlódás után rájöttek arra, hogy a régi módon nem tudnak kinőni, nem tudnak kivergődni a középparaszti nyomorú sorból. . ."

8 A földreform hatásaként mind számszerűleg, mind százalékos arányban jelentősen megnőtt a kisárutermelők száma, 1930-ban a súlyuk az össznépesség 28,6 százaléka volt, 1949-ben 43,3 százalékra emelkedett. A kisárutermelők súlyának nagyobbarányú megnövekedése a földreform eredménye. Azonban, mint a Szovjetunióban, úgy nálunk is az a tény, hogy a parasztság a munkásosztály segítségével jutott földhöz és a parasztság támogatásával a munkásosztály hatalma megszilárdult, megteremtette annak lehetőségét, hogy a falu rátérhessen az önkéntes szövetkezés útjára. Ez annál is szükségszerűbb, mert a népszámlálás mezőgazdasági adataiból is kiderül,

9 hogy a földreform egymaga 7 Lenin: Az agrárkérdésről, Szikra, Budapest, 1950, II. kötet, 640. old. 8 Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát, Szikra, Budapest, 1949, 449. old. 8 Lásd: Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle, IV. évfolyam, 2. szám. — Pikier György: „Az 1949. évi népszámlálás mezőgazdasági adatairól". A földhözjuttatott őstermelők gazdaságának területe országos átlagban 6—7 hold. Erre a területre átlagos 4 fő jut. Egy személyre tehát mintegy 1.7 hold terület esik. Ez a terület egyrészt — kisüzemi termelés mellett — nem biztosítja a parasztság felemelkedését, másrészt nagymennyiségű olyan munkaerőt köt le, amely a szocialista építés más területén jobban foglalkoztatható. 43