1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

REDEI JENŐ: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK OSZTÁLYSZERKEZETE AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN

parasztság száma jelentékeny mértékben — közel kétharmadával — 764 SOO-ra, az össznépesség 23,3 százalékáról 8,3 százalékra csökkent. ' A földreform tehát alapvető változást jelentett a földnélküli parasztság helyzetében, megváltoztatta a falusi lakosság osztályszerkezetét. A földnélküli parasztság földhözjuttatása mellett legjelentékenyebb hatása a középparasztság súlyának emelkedésébenvolt. Az 1—5 kat. holdas földművesek és eltartó ttaik száma 1930-ban 1 070 600 volt, 1949-ben ennek a rétegnek a súlya keveset változott, 1 376 400-ra, az össznépesség 12,3 százalékáról 14,9 százalékra nőtt,

5 annak jeléül, hogy a földreform során bekövetkezett földbirtokmozgásnak az egyes kategóriákat növelő, illetve csökkentő tendenciája itt nagyjában kiegyenlítődött. Más az a kép, amit az 5—10 és 10—15 holdas kategóriák, tehát a magasabb kategóriájú kisparasztság és a középparasztság határán és azon belül elhelyezkedő népesség számaránya mutat. Az 5—10 kat. holdas földművesek és családtagjaik száma 1930-ban 604 100 volt. 1949-ben számuk közel két és félszeresére, az összlakosság 6,9 százalékáról 15,4 százalékára, 1 421 100-ra nőtt. A 10—25 kat. holdas földművesek és családtagjaik száma 1930-ban 461 300 volt, 1949-ben számuk 816 000-re, az össznépesség 5,3 százalékáról 8,9 százalékára nőtt. A földreform okozta földmozgás végeredményeként tehát kb. 1 260 000-rel, az összmezőgazdasági népesség 28 százalékával csökkent a földnélküliek és kb. ugyanennyivel, az összmezőgazdasági népesség 26 százalékával nőtt a módosabb kisparaszti és középparaszti sorba jutott lakosság száma. Ez a folyamat játszódott le nálunk a földreform eredményeként. Sztálin elvtárs ugyanezt a folyamatot a következőképpen határozta meg: „ . .. A gyakorlatban viszont az a helyzet, hogy miután az Októberi Forradalmat végrehajtottuk, a földesurakat elkergettük és a földet a parasztoknak kiosztottuk, világos, hogy Oroszországot többé-kevésbbé középparasztosítottuk — amint Lenin mdhdja — és most a faluban a többség, a differenciálódás folyamata ellenére is, középparaszt."

6 Lenin pedig a következőképpen értékelte a forradalom és a munkásosztálynak a szegényparaszti bizottságok részére nyújtott segítségét és földesúri birtokok megszerzésében: ,,Az eredménye (ennek a támogatásnak — R. J.) az lett, hogy a falun túlsúlyba jutott a középparaszti elem. Tudjuk ezt a statisztikából, s mindenki, aki s Az összehasonlítás érdekében az 1949. évi adatokat nem helyesbítjük itt — eltérően az előzőkben közölt táblázattól — a gazdaságnagyság, a földtulajdon és a művelési ág (szőlő, kert, gyümölcsös) figyelembevételével, mivel az 1930. évi adatok azonos szempontok szerinti csoportosítása — az akkori feldolgozás hiányossága miatt — utólagosan nem végezhető el. • Sztálin: A Szovjetunió agrárpolitikájáról, Szikra, Budapest, 1949, 126. old 42