1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

REDEI JENŐ: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK OSZTÁLYSZERKEZETE AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN

portjait túlságosan elaprózó narodnyik közgazdászok felé gúnyosan jegyzi meg: ,, .. . hiszen oly kényelmes, oly előnyös részletelemezésekkel elleplezni a gazdasági ellentmondások mélységét".

2 Az 1897. évi orosz népszámlálás a lakosságot 65 csoportra osztotta, például ilyenekre: „közigazgatás, bíróság és rendőrség, közületi és rendi hivatalok, egyéni jogászi tevékenység, pravoszláv egyházi hivatalok, mezőgazdaság, méhészet, selyemhernyótenyésztés, famegmunkálás, általános kereskedelem stb." Lenin fáradságos munkával ezeket az adatokat átrendezte, hogy a lakosságot világos, osztályszempontból egyértelmű csoportokba sorolhassa. \ f Ennek alapján a következő világos táblázatot kapta: Nagyburzsoázia, földbirtokosok, magasabbrangúak Ez volt az első marxista módszerrel megszerkesztett osztálycsoportosítás. A táblázat összeállításával Lenin pontos útmutatást adott az ilyenfajta statisztikai-közgazdasági munkák elvégzésére: „A statisztikának az a feladata, hogy a minden körülményre kiterjedő elemzéssel megállapított társadalmi-gazdasági viszonyokat illusztrálja, szemléltesse.. ." Az osztályok szerinti csoportosításnál tehát mindennél fontosabb, hogy a statisztikus az osztály viszonyok marxista elemzéséből, a politikai helyzet pontos ismeretéből induljon ki. A burzsoá statisztika igyekezetét az osztály tagozódás ködösítésére a magyar gyakorlat is világosan szemlélteti. A lakosságot a népszámlálások alkalmával legtöbbször ü. n. foglalkozási főcsoportok szerint bontották. Az ilyen csoportosítás nem ad módot a társadalmi osztályok megkülönböztetésére. Az 1930. évi népszámlálás például 216 516 „ipari önálló"-t mutat ki, szándékosan összekeverve az egyedül dolgozó kisiparost az állandóan idegen munkást foglalkoztató kis- és középiparossal és a nagyiparossal. Még durvább volt a foglalkozási besorolás a pénzügyi vagy adóstatisztikánál. A Központi Statisztikai Hivatalban 1938ban a nemzeti jövedelemszámítás módszereiről tartott ankét során a burzsoá közgazdászok is említést tettek arról, hogy a „Magyarország közterheiről. összeállított statisztikában az álta3 Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszországban, Szikra, Budapest 1950, 500. old. és egyebek Jómódú kistulajdonosok Szegényebb kistulajdonosok Proletárok és félproletárok 3,0 millió 23,1 „ 35,8 63,7 összesen kb_ 125,6 millió