1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

REDEI JENŐ: MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK OSZTÁLYSZERKEZETE AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN

lános kereseti adó-, jövedelemadó- és vagyonadó-köteleseknek főfoglalkozások szerint való csoportosítása nem kielégítő."

3 Elsőízben a felszabadulás után, az 1949. évi népszárr^álás és az azzal egyidőben végrehajtott kisipari és kiskereskedelmi adatfelvétel anyaga nyújtott módot a lakosság osztályösszet^telének megállapítására. A Statisztikai Hivatalban a népszámlálás foglalkozási adatainak feldolgozásával együtt ezt a munkát elvégezték és összehasonlítás céljából elkészítették visszamenőleg az 1930. évi népszámlálás időpontjára is az osztálytagozódás számításait. Az e számítások alapján összeállított táblázat a következő képet mutatja: A népesség osztálytagozódása Főcsoport 1930 1949 Főcsoport Réteg a népesség százalékában a népesség százalékában A) Bérmunkából élők: 1. 23,5 27,7 A) Bérmunkából élők: 2. 5,7 6,9 3. Mezőgazdasági munkások 19,3 6,5 4. 0—1 kat. holdas földművesek 4,0 1,8 5. Háztartási alkalmazottak 2,3 1,1 6. 3,5 4,7 A) Főcsoport összesen 58,3 48,7 B) Kisárutermelők: 1. 1—5 kat. holdas földművesek 12,3 11,6 2. Alkalmazottat nem tartó kisiparosok 4,1 4,7 3. 6,9 13,3 4. 10—25 kat. holdas földművesek 5,3 13,7 B) Főcsoport összesen 28,6 43,3 C) Tőkések, kulákok és 1. Kulákok és földbirtokosok 3,6 2,0 egyéb nem dolgozók: 2. Állattenyésztők 0,2 0,1 3. 1—3 alkalmazottat tartó kisiparosok 2,2 1,1 4. Közép- és nagyiparosok 0,6 0,3 5. Kereskedők 2,6 2,3 6. önálló fuvarosok 0,4 0,3 7. Vagyonukból élők 0,6 0,2 8. Vegyes, különféle foglalkozásúak 0,8 0,6 C) Főcsoport összesen 11,0 6,9 D) Egyéb: 1. Önálló művészek, írók, orvosok 0,3 0,2 2. Ügyvédek, közjegyzők 0,2 0,1 3. Kereső nélkül eltartottak 0,9 0,7 4. Ismeretlen és besorolatlan foglalkozású 0,7 0,1 D) Főcsoport összesen 2,1 1.1 Együttvéve 100.0 100,0 ' A nemzeti jövedelemszámítás és az adóstatisztika problémái. — 1938. 40