1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELSŐ EREDMÉNYEI

tömegeknek az első világháborút megelőző nagymérvű kivándorlása a lakosság számszerű fejlődését is gátolta. A népességfejlődés területi tekintetben mindig és mindenütt jelentős különbséget mutat; legalapvetőbb az eltérés rendszerint a városok és a vidék népesedésében. Az 1949. évi népszámlálás eredményei éppen ebből a szempontból térnek el a leglényegesebben a korábbi évtizedeket lezáró nagy népszámlálások adataitól. Míg a múltban a városok gyorsabb ütemű fejlődése és a vidék viszonylagos térvesztése (lassú népesedése, esetleg stagnálása) volt területi vonatkozásban a legjellegzetesebb tünet, addig 1941 és 1949 között a városiasodásnak az üteme átmenetileg megtorpant, sőt a megszokottal homlokegyenest ellenkező kép mutatkozik. A városok népessége ugyanis megfógyott és csak a falvaké nőtt meg

% igaz, hogy az is csupán szerény mértékben. Jellemző még az a lépcsőzetesség, mely ezen a téren — a mellékelt grafikon megfelelő részletén is — megfigyelhető: minél városiasabb ugyanis valamelyik néptömörülési kategória, annál élesebben jelentkezik a háborús kár és viszont: minél falusiasabb az egyes településcsoportok színezete, viszonylag annál tűrhetőbb volt az 1941 — 1949. évi népszaporodás, bár kielégítőnek egyetlen kategóriában sem mondható. Az idevágó kis összeállítás (6. sz. tábla) adataiból kitűnik, hogy Budapest népessége a háborús emberkárok erősebb mértékének megfelelően 1941 óta 7+I százalékkal fogyott. Az említett lépcsőzetességre jellemző módon a közvetlenül a megyei tanács alá rendelt 24 városban 6,1 százalékkal, a járási tanács alá tartozó 29 városban 2,7 százalékkal csappant meg a lakosok száma. Ugyanakkor a községekben 1,7 százalékkal megnagyobbodott a lélekszám. Figyelemreméltó még, hogy a lépcsőzetesség a községek kategóriájának további jellegzetes részekre bontása esetében is jelentkezik. Míg ugyanis a 142 ú. n. városias jellegű községben — a városokhoz hasonlóan — 1,3 százalékkal megfogyott a népesség, addig a valóban falusias községek lakóinak a száma 2,4 százalékkal emelkedett. Város és vidék e szokatlan lélekszám-eltolódása részben annak következménye, hogy a háború a városokat sújtotta erősebben, míg a falvakat jobban megkímélte. (Egyébként is a városok lélekszáma 1941 körül különböző rendkívüli okok — hadüpari erőfeszítések stb. — miatt a várhatónál magasabb volt.) A vidéki lakosság erősebb mértékű odahazatartásában, 11