1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1952)

AZ 1949. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELSŐ EREDMÉNYEI

megkötésében a rendkívül széles rétegek életsorsát kedvezően befolyásoló, gazdasági biztonságát megteremtő földreformnak van azonban döntő része. A földreform egyszer és mindenkorra megváltoztatta a falu struktúráját: a falusi proletariátus megszűnt földönfutó lenni, a saját földjén él, a saját földjét műveli. Általános jelenség, hogy a nyugalmas idők bekövetkezésekor a vándorlás a faluból a város felé irányul. Ez a vándormozgalom más képet mutat a kapitalista és mást a szocialista gazdálkodásban. Kapitalista gazdálkodási rendszerben az otthon megélni nem tudó falusi nincstelenek a városba áramlanak munkát keresni; ezzel növelik a városi proletár-tömeget, mint olcsó. munkaerőtartalék jelentkeznek a gyárak kapuiban. Népi demokráciánk, ötéves tervünk iparosítási programmja több százezer új ipari munkást igényel. Ezt a tömeget a falunak kell adnia. Á mezőgazdaság korszerűsítése — a gépesítés és szövetkezeti gazdálkodás — teszi lehetővé azt, hogy a falu az iparnak, a városnak ezt a munkaerőszükségletét kielégítse. Ez a szocializmus körülményei között a faluból városba áramlóknak kulturális és anyagi színvonalemelkedését jelenti. A termelés anarchiájának helyébe a tervszerű munkaerőgazdálkodás lép. Azelőtt a falusi nincstelen proletár a város piacán sokszor mint felesleges munkakínálat jelentkezett, míg most a város munkaerőszükséglete szívja ki a faluból az ott nélkülözhető munkaerőket. A falusi lakosság viszonylagosan jobb népesedési alakulása mutatja, hogy ezirányú tartaléklehetőségeink adottak. 6. sz. tábla A városi és vidéki népesség számának alakulása 1941 és 1949 között Város- és községcsoport Jelenlevő népesség Tényleges népszaporodás ( + ) vagy fogyás (—) 1941—1949 Város- és községcsoport 1941 1949 Tényleges népszaporodás ( + ) vagy fogyás (—) 1941—1949 Város- és községcsoport 1941 1949 szám % Budapest Megyei tanács a!á rendelt városok Járási tanács alá rendelt városok Községek 1 711 106 1 179 549 661 661 5 763 758 1 589 065 1 107 905 643 806 5 864 023 — 122 041 — 71 644 — 17 855 + 100 265 — 7,1 — 6,1 — 2,7 + 1,7 Magyarország összesen .... 9 316 074 9 204 799 — 111275 — 1,2 Tanulságos még az, hogy a két nem aránya Í941 és 1949 között hogyan módosult város és vidék szerint. Mindenképpen jellemző például, hogy az említett lépcsőzetesség mind a férfiak, mind a nők oldalán jelentkezett és nagyjából egyező mértékű. Így a férfi és női lakosság száma egyaránt a fővárosban 12